Illés Zoltán szeretné megakadályozni, hogy a Római-part vonalában épüljön meg a mobilgát. Erről a volt környezetvédelmi államtitkár tegnap beszélt újságíróknak. A fideszes politikus nem titkolta, civil szervezetekkel összhangban azért lobbizik, hogy az árvízvédelmi rendszer a Nánási út-Királyok útja vonalában készüljön el, így ugyanis nem lenne szükség a parti fák ledózerolására, a gát olcsóbb lenne, valamint a talajvíz sem duzzadna fel. A budapesti önkormányzat által a partra tervezett gát viszont a föld alatt is három és fél-négy méter mély lenne, ami megakadályozza, hogy a magasabb területekről a Dunába folyjon a víz, ezzel pedig a talajvíz emelkedhet meg a gát másik oldalán - érvelt Illés. A partra, a hullámtérbe épült ingatlanokat négy-öt méter magas betonkerítéssel kellene megvédeni a víztől, amihez az államnak garanciát kellene vállalnia.
A római-parti mobilgát ügye ma kerül a Fővárosi Közgyűlés elé. A fideszes politikus elmondta, már két alkalommal fogadtak el fővárosi terveket az árvízvédelmi projektre, de "hála istennek" civil nyomásra nem valósult meg, amit "Tarlós úr és csapata erőltetett". Illés szerint a főpolgármester azért is ragaszkodik a tervhez, mert a főváros "ingatlanspekulációba szeretné bevonni" a parti telkeket. "Álságos biztonságot ígérnek, hogy aztán 70 hektárt beépítsenek” - mondta. Kijelentette, már államtitkárként is nyilvánosan bírálta a Római-part árvízvédelméről elképzelést, és a szakmai érve félresöprése mögött csak az érdek, a pénz állhat. A fideszes politikus hisz abban, hogy a civilek kellő nyomásgyakorlással képesek megakadályozni, hogy az árvízvédelmi rendszer közvetlenül a Duna-parton épüljön meg, hiszen végül a Zengőre sem telepítettek NATO- lokátorállomást. Illés december végéig több kormányzati szereplőt is megkeresett, köztük Semjén Zsoltot, Kövér Lászlót és Pintér Sándort, hogy elmondja, szakértelem és környezetvédelem nélkül nem működhet egy kormányzat. A miniszterelnökkel csak azért nem beszélt, mert nem hiszi, hogy időpontot kapna hozzá. Mivel "süket fülekre talált", ezért szólalt meg az elmúlt hetekben a sajtóban. "Azért, mert a Fidesz tagja vagyok, még nem vagyok hülye" - fogalmazott.
A Közgyűlés ma a fővárosi önkormányzatot és a kerületeket osztottan megillető bevételek idei megosztásáról szóló rendeletet is megalkothatja. Az előterjesztés szerint ebben az évben a kerületi önkormányzatokat összesen 101,7 milliárd, míg a fővárost 105,8 milliárd forint illeti meg. A főváros a saját részéből 8,3 milliárd forintot a helyi közösségi közlekedési feladat ellátásra köteles fordítani. Az előterjesztésből az is kiderül, hogy 14 kerület maga kívánja a helyi idegenforgalmi adót kivetni. Ezek az önkormányzatok a főváros által beszedett összegből nem részesülnek. A főváros forrásmegosztásra vonatkozó javaslatát azonban többen nem támogatják, ezért is parázs vita várható. Tóth József, a XIII. kerület szocialista polgármestere más kerületvezetővel korábban azt javasolta, hogy a forrásokat ezentúl a lakosságszám alapján osszák el. A kerületek ugyanis 2012 óta ugyanazon adatok alapján kapják a személyi jövedelemadó önkormányzatokat megillető részét.
A városarculati feladatokat ellátó cég megalapításáról is a mai ülésen vitáznak, forrásaink szerint ezzel sem ért egyet minden kerületi polgármester. Az Együtt - A Korszakváltók Pártja zavarosnak tartja a Budapest városarculatáért felelős új társaság létrehozását és attól fél, hogy azon keresztül "baráti sajtótermékeket tömnek ki állami hirdetésekkel". Pataki Márton, a párt országos politikai tanácsának alelnöke azután nyilatkozott, hogy a főváros illetékes bizottsága tárgyalta az új cég létrehozásáról szóló javaslatot. Pataki tisztességtelenül előkészítetlennek nevezte a javaslatot, közölte, nem értik, miért kell létrehozni a céget azt követően, hogy Tarlós István főpolgármester 2011-ben megszüntette a korábban ezzel foglalkozó társaságot. A városvezetés azt akarja, hogy egyebek mellett ez a cég felügyelje a budapesti logó megtervezését, arculatfejlesztési stratégiát alakítana ki és városmarketinggel is foglalkozna.
