Eközben a kormánypárt frakcióvezetője tovább védelmezi a kötvényárusítási rendszert. Ismert: ahhoz, hogy egy EU-n kívüli befektető gyorsan le tudjon telepedni Magyarországon, 300 ezer euró (mintegy 93 millió forint) névértékben kell letelepedési kötvényt vásárolnia. A kötvényeket olyan közvetítő cégek értékesítik, melyeket két éve az Országgyűlés - Rogán vezette - gazdasági bizottsága jelölt ki pályáztatás nélkül. A közvetítők ügyfelenként 11 millió forintot keresnek, sőt, van olyan közülük, ami még 14,5 millió forintos díjat is felszámol kezelési költségként. A pályáztatás nélkül kiválasztott cégek közül mindössze egy van Magyarországon bejelentve, a többi székhelye olyan távoli országokban van, mint a Kajmán-szigetek, Ciprus vagy Lichtenstein. A PM - és az ügyben korábban ugyanezt kifogásoló DK - szerint a cégek offshore-gyanúsak, tulajdonosi hátterük pedig átláthatatlan, így szerintük államosítani kéne a kötvényértékesítést. Kósa Lajos az RTL híradó kérdésére elmondta: támogatja a PM törvényjavaslatát Rogánnal, a Fidesz frakcióvezetőjével szemben is. Szerinte ugyanis "a mostani helyzetben helyesebb, ha a kötvényértékesítés az állam kezében összpontosul".
Csakhogy Rogán másként látja, hiszen a Napi Gazdaságnak azt mondta: nem lehet együtt kezelni a megélhetési bevándorlókat és a letelepedési kötvényt vásárlókat. A Fidesz-frakcióvezető szerint a letelepedési kötvény nem bevándorlási, hanem befektetési kérdés, egy kedvező devizafinanszírozási lehetőség. A kötvényre öt év után kell megfizetnie az államnak a kamatot, hozama pedig mindig 150 bázisponttal alacsonyabb, mint a mindenkori magyar állampapírszint. Azon az 500 millió eurónyi csomagon, amit a letelepedési kötvényt vásárlók lejegyeztek, a magyar államnak 60 millió eurónyi kamatelőnye van, ami csaknem 20 milliárd forintos nyereséget jelent - állította. Rogán azt is kiemelte, a letelepedési kötvényt vásárlók ugyanolyan szabályokkal válhatnak állampolgárrá, mint más, aki megveszi a 300 ezer (korábban 250 ezer) euróba kerülő magyar államkötvényt, először egy rövid időre szóló engedélyt kap, majd ezt meg tudja hosszabbítani egy öt évre szóló letelepedési jogosultságra. "Ehhez nem kapcsolódik állampolgárság, ahhoz például itt kell élni nyolc évig" - fogalmazott, arra a kérdésre pedig, lehet-e ebben változás a bevándorlási szabályok szigorítása esetén, a frakcióvezető azt válaszolta: ez a magyar kormány hivatalos politikájának a része, amit kifejezetten a befektetők vonzására találtak ki és ennek megfelelően működtetik.
Ugyanakkor Kósa és Rogán abban egyetértenek, hogy "száműznék" Magyarországról a "megélhetési bevándorlókat". A frakcióvezető ugyanis ezzel kapcsolatban kifejtette: a bevándorláspolitikában szerinte sokkal szigorúbb hozzáállásra van szükség, mint amit a baloldal szeretne. "Jogos elvárásnak tartom, hogy ha képesek vagyunk a munkahelyteremtésre, akkor azoknak a magyar embereknek adjunk munkát, akik jelenleg nem rendelkeznek biztos megélhetési forrással. Ha pedig mégis érkeznek bevándorlók, elsősorban jöjjenek inkább a határon kívüli magyarlakta területekről".