A tanári érdekképviselet szerint ugyanis jelentős mértékben megnövekedett a tanárok munkaterhelése a köznevelési törvény 2011-es életbe lépés óta, ezért szeretnék, ha reprezentatív felmérés készülne a pedagógusok leterheltségéről, s az eredmény ismeretében újraszabályoznák a munkabeosztást és a munkarendet. Ez sztrájkköveteléseik egyik pontja, amelyről az érdekképviselet delegációja tegnap tárgyalt Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkárral. A kormányzat a helyzetet másként látja, mint a szakszervezet, ezért a tárgyalófelek abban egyeztek meg, hogy szakértőik további egyeztetését követően beszélnek ismét a témáról, majd egy mindkettőjük számára elfogadható közvélemény-kutató céget kérnek fel a feladatra. A pedagógusok munkaterheit 2010-ben a Tárki vizsgálta, akkor is a PDSZ kezdeményezésére, az akkori kabinet megbízásából. E mérés eredménye szerint átlagosan 51 órát dolgoztak a tanárok, noha akkor még 22 volt az iskolában töltendő kötelező óraszám, ami azóta 32-re emelkedett. A hivatalos munkahét akkor is 40 óra volt, ám a felmérés alapján ennél lényegesen többet dolgoztak a pedagógusok.
A PDSZ sztrájkköveteléseiről kezdődött tárgyalássorozat március 6-ig tart, s nemcsak a munkaterhekről lesz szó. A szakszervezet szeretné, ha a pedagógusbéreket továbbra is a minimálbérhez igazítanák, ha az oktató-, nevelőmunkát segítő, ám nem pedagógus dolgozók fizetését 50 százalékkal megemelnék. Szorgalmazzák azt is, hogy szabályozzák az intézményvezetők jogkörét, és ne csak felelősségük legyen, hanem kapják vissza gazdálkodói és munkáltatói jogaikat. Követelik, hogy a szakmunkásképzésben növekedjen a közismereti tárgyak óraszáma, és szeretnék elérni, hogy a tárca garantálja: a jövőben sem adminisztratív, sem jogi akadályt nem gördít az érettségihez jutás elé.
