Németország;Oroszország;Davos;Világgazdasági Fórum;szabadkereskedelem;

- Német ajánlat Oroszországnak

A német politika arról gondolkodik, mit lehetne felajánlani Moszkvának, ami netalán ösztönzően hat a kelet-ukrajnai válság rendezése irányába, s ugyanakkor új alapokra helyezné az Európai Unió és Oroszország viszonyát.

Angela Merkel német kancellár a davosi világgazdasági fórumon bejelentette: a német kormány hajlandó tárgyalni egy európai-orosz szabadkereskedelmi övezetről, ha Moszkva segít rendezni az ukrán válságot. A Süddeutsche Zeitung pénteki beszámolója szerint, amelyet az MTI is ismertet, a kancellár felvetette, hogy az EU és az orosz kezdeményezésű és vezetésű Eurázsiai Gazdasági Unió tárgyalásokat kezdhet "egy közös kereskedelmi övezet keretein belüli együttműködés lehetőségeiről", ha sikerül békét teremteni Ukrajnában.

Sigmar Gabriel német alkancellár azt is sürgette, hogy az EU kezdjen gondolkodni arról, mit lehet felkínálni Moszkvának a háború utáni időkre, s úgy vélekedett, hogy a következő lépés az lehet, hogy megbeszélések kezdődnek egy közös, Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő szabadkereskedelmi övezetről.

A német vezetők azonban azt is hangsúlyozták, hogy az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket akkor lehet visszavonni, ha megszűnik azok kiváltó oka, azaz a Krím orosz annexiója.

Nem a német politikusoké az első ilyen jellegű felvetés. Federica Mogherini, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a napokban javasolta az EU-tagállamoknak,hogy az EU-nak az ukrán válság fokozatos rendezése érdekében fontolóra kellene vennie az együttműködés felélesztését Oroszországgal globális diplomáciai és kereskedelmi ügyekben, s a szankciós politikát ki kellene egészíteni "egy kezdeményezőbb hozzáállással".

Petro Porosenko ukrán államfő ugyancsak Davosban azt vetette fel, hogy Oroszországnak is az Európai Unió tagjává kellene válnia, mert ily módon egy új biztonsági rendszer jönne létre.

Putyin EU-ja
Az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) Vlagyimir Putyin nagy álma és egyik legnagyobb megvalósítása, az orosz befolyás növelésére, az egykori szovjet nagyhatalmi státuszának visszaállítására tett kísérlet. Tulajdonképpen az Európai Unió orosz alternatívája kíván lenni, eredeti tervek szerint minden volt szovjet tagköztársaság számára adott a lehetőség a csatlakozásra. Ukrajna kiesése komoly vesztesség, de Kijev az EU társulási és szabadkereskedelmi egyezményt választotta, a párhuzamos tagság lehetőségét pedig elutasítja az orosz vezetés. De ugyanezt az utat járja Moldova és Grúzia is.
Az EEU idén januárban indult, az alapító tagok közül egyelőre Oroszország, Kazahsztán, Fehéroroszország. Örményország írta alá a csatlakozási szerződést, rövidesen Kirgizisztán és Tádzsikisztán csatlakozása is megtörténik. Az EEU egyik legerősebb vonzereje az orosz földgáz, amelyet a tagok olcsóbban kapnak meg.
Putyin uniója azonban -becslések szerint - csupán az EU gazdasági teljesítményének egy ötödét érheti el.



Az euróövezet szempontjából is igen fontos parlamenti választást rendeznek vasárnap Görögországban. Ha a hitelmegállapodás átírását zászlajára tűző baloldali radikális Sziriza nyer, amire minden esélye megvan, tovább folytatódhat az euró értékcsökkenése, s egyre erőteljesebben merül fel a kérdés: megéri-e Görögországot az eurózónában tartani. A Sziriza ugyan hangzatos kijelentésekkel kampányolt, de ha el akarja kerülni a csődöt, együtt kell működnie a hitelezőkkel.