EKB;Kelet-Európa;londoni elemzők;kötvényvásárlás;

- EKB-döntés - Nem lesz érdemi hatása Kelet-Európában

Londoni elemzői vélemények szerint az euróövezeti jegybank (EKB) csütörtökön bejelentett mennyiségi enyhítési programjától nem várható különösebb hatás a közép- és kelet-európai piacokon.

Neil Shearing, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a globális feltörekvő térségre gyakorolt várható hatásokat értékelő csütörtöki kommentárjában eltúlzottnak nevezte a destabilizáló portfolió-beáramlásokkal és a versenyképességet rontó árfolyammozgásokkal kapcsolatos félelmeket.
Shearing szerint az egyik legfőbb aggály az, hogy a pótlólagos likviditástömeg miatt gyengülésnek induló euró rontja a felzárkózó térség exportőreinek versenyképességét. Ennek a közép- és kelet-európai gazdaságok lennének a legnagyobb vesztesei, mivel az euróövezet messze a legnagyobb exportpiacuk.

A Capital Economics főközgazdásza szerint azonban ez nem túl nagy kockázat, tekintettel arra, hogy a ház nem várja az euró nagyarányú további gyengülését. Az EKB mennyiségi enyhítési programját ugyanis a piac jórészt már előre beárazta, ráadásul az euró a csütörtöki bejelentés után például a forinthoz és a lengyel zlotyhoz képest jóval kisebb mértékben gyengült, mint a dollárhoz képest.
Shearing szerint mindemellett a közép- és kelet-európai gazdaságok a 2008-as globális válság óta végrehajtott szerkezeti kiigazítások révén sokkal versenyképesebbé váltak, és így jobban el tudják viselni a gyengébb euró versenyképesség-rontó hatásait.

A másik fő aggodalomforrásnak azt a lehetőséget nevezte, hogy az EKB eszközvásárlásai nagyarányú és destabilizáló hatású portfoliótőke-beáramlást eredményezhetnek az európai felzárkózó térség piacaira. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bár az amerikai jegybank szerepét ellátó Federal Reserve három hullámban végrehajtott eszközvásárlási programja idején nőttek e térségi beáramlások, a jelek szerint azonban nem a Fed-program volt a fő hajtóerő. Egyrészt ugyanis a beáramlások nőttek a Fed-ciklus szakaszai közötti szünetekben is, másrészt e tőkebeáramlások összességében jóval elmaradtak a pénzügyi válság előtti csúcsértéküktől.

Ez azt mutatja, hogy a felzárkózó piacokra irányuló tőkebeáramlásokat nem csupán az amerikai és az európai monetáris politika hajtja - akkor sem, ha nem konvencionális eszközökhöz folyamodik -, ezért túlzottnak tűnnek a feltörekvő térségre gyakorolt destabilizáló hatásokkal kapcsolatos félelmek - hangsúlyozta a Capital Economics vezető londoni közgazdásza.
Valószínűtlennek nevezte ugyanakkor azt is, hogy az EKB eszközvásárlási programja jelentős felhajtóerőként hatna a felzárkózó térség gazdaságaira. A mennyiségi enyhítési program elkezdése annyiban pozitív tényező, hogy nélküle az euróövezeti gazdaság még rosszabb helyzetbe került volna, ám a valutaunióban az EKB-ciklustól sem remélhető olyan "drámai" fellendülés, amely lendületet adhatna az euróövezettel szoros kereskedelmi kapcsolatban álló feltörekvő gazdaságoknak - vélekedett Shearing.
Hozzátette: mindezeket egybevetve a ház valószínűtlennek tartja, hogy az EKB mennyiségi enyhítési ciklusa jelentősebb hatást gyakorolna a felzárkózó térségre, akár kedvező, akár kedvezőtlen értelemben.

A londoni elemzői közösségben mindazonáltal már az EKB csütörtöki bejelentése előtt voltak olyan várakozások, hogy a jó ideje biztosra vett mennyiségi enyhítési programhoz kapcsolódó portfolió-beáramlások érdemi hozamcsökkentő és valutaárfolyam-erősítő hatást gyakorolhatnak a közép- és kelet-európai piacokon, és ez elősegítheti például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentési ciklusának felújítását is.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint az MNB monetáris tanácsa jórészt csak azért nem csökkentette már decemberben a jelenlegi 2,10 százalékos alapkamatot, mert a tavalyi államháztartási statisztikák miatt az év végéig tekintettel kellett lennie a forintárfolyamra.

A ház szerint az idén ezek a korlátozó megfontolások valamelyest háttérbe kerülnek. Ennek alapján a GS jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB 0,50 százalékponttal csökkenti alapkamatát az idén. A cég szerint ennek esélyét növeli az EKB szuverén euróövezeti kötvényekre is kiterjedő mennyiségi enyhítési ciklusa.

Az euróövezeti jegybank (EKB) mennyiségi enyhítési programja sem jelenti azt, hogy elmúlt az elhúzódó euróövezeti defláció súlyos veszélye - vélekedtek az EKB eszközvásárlási programjának csütörtöki ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.