A lépésre számítani lehetett, az EKB döntése azt jelenti, hogy az eurózónában is elindul egy olyan pénzpumpa, amelyhez hasonlóval az amerikai jegybank élénkítette a gazdaságot az elmúlt években. Az EKB lépése önmagában nem meglepő, ám egyrészt a 60 milliárd eurós keretösszeg árnyalatnyival magasabb a vártnál, másfelől a program legalább másfél éves futamideje hosszabb, mint amire a piacok számítottak – kommentálta a lépést Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az EKB addig folytatja a programot, amíg az eurózóna 0 százalék közeli inflációja el nem éri a 2 százalékot, amit az EKB az árstabilitási szintnek tekint. A lépés nyomán a hozamkörnyezet az eurózónában, ezen keresztül Magyarországon alacsony szinten maradhat. Az EKB bejelentése pozitív hatással volt a piacokra, a forint erősödött az euróval szemben, amire idén még nem volt példa, csak 313 forintot kellett adni az európai közös pénz egy egységéért. Eközben a nemzetközi devizapiacon az euró a dollárral szemben is gyengült.
Annak ellenére, hogy az EKB lazított a feltételeken, Németh Dávid szerint a magyar jegybank jövő keddi ülésén várhatóan nem nyúl a 2,1 százalékos alapkamatszinthez, azaz nem lesz kamatcsökkentés. Ugyanakkor, ha tartósan kedvező lesz a nemzetközi környezet, akkor mérséklődhet a magyarországi kamatszint. A nemzetközi hangulat alakulása azonban bizonytalan, az egyik legjelentősebb kockázatot a vasárnapi görög választás jelenti.
lásd még: http://nepszava.hu/cikk/1046163-a-penzvilag-figyelme-most-gorogorszag-fele-fordul
