Svédország a tolerancia szinonimája, hiszen nyitva hagyta a kaput a bevándorlók előtt akkor is, amikor sok országban arról vitáztak, hogyan lehetne megállítani a külföldiek áradatát. Akadnak azonban olyanok is, akik szerint Stockholm túl szélesre tárta a kaput a menekültek előtt. Először karácsony napján, Eskilstunában intéztek támadást az ottani mecset ellen.
Öt személy megsérült, többen füstmérgezést szenvedtek. Tulajdonképpen még szerencse, hogy nem volt nagyobb a sérültek száma, mert a merénylet során több tucatnyian imádkoztak a helyszínen. Az akció után Omar Mustafa, a svédországi muzulmánok egyesületének vezetője azt közölte, hogy az országban érezhetően nőtt a muzulmánellenesség, s gyűlöletet tapasztal a lakosság egy részétől az iszlámhívőkkel szemben.
December 29-én a Svédország déli részén található Eslövben ismételten mecset volt ismeretlenek célpontja. Újév napján pedig a Stockholmtól 70 kilométerre északra lévő egyetemi városban, Uppsalában dobtak Molotov-koktélt a helyi iszlám imahelyre. Ez utóbbi két akcióban senki sem sérült meg. A rendőrség egyelőre nem merte nyíltan kimondani, hogy összefüggés lett volna az egyes támadások között. Samir Muric eslövi imám ugyanakkor a svéd állami hírügynökségnek elmondta, minden jel arra vall, hogy iszlamofóbia áll a támadások mögött. „Én is itt élek, s egyre kevésbé érzem biztonságban magam” – hangoztatta.
A támadások után Stefan Löfven miniszterelnök azt közölte, keményebben harcolnak a muzulmánellenes irányzatok ellen. A kormányfő, illetve Anders Ygeman belügyminiszter is bejelentette, hogy el akarják mélyíteni a kormány, a hatóságok és a vallási közösségek közötti párbeszédet.
Löfven a TT hírügynökségnek kiemelte: Svédországban senkinek sem szabad félnie amiatt, mert egy bizonyos vallási közösséghez tartozik. Hozzátette, kapcsolatba lépett a muzulmán, a zsidó és a keresztény egyházak képviselőivel, hogy a kérdésről tárgyaljon velük. Egyben azt is elmondta, a költségvetésből a tervezettnél nagyobb összeget különítenek el a vallási objektumok védelmére.
Svédország igen sok menekültet vett fel, ám ezzel együtt mind többen adnak hangot a bevándorlókkal – kivált a muzulmán vallásúakkal - szembeni ellenérzéseiknek. A Svéd Demokraták nevű párt pedig éppen erre a növekvő muzulmánellenességre épít. A tömörülés a szeptemberi parlamenti választáson 13 százalékkal a harmadik helyen került be a törvényhozásba, s a parlamenti mandátumok tíz százalékát szerezte meg. Vezetői több ízben a nácizmushoz hasonlították az iszlám vallást.
Hogy a pártnak igenis közvetetten köze lehet ezekhez az akciókhoz, mi sem bizonyítja jobban: a szeptemberi választás során éppen Eslövben érte el egyik legjobb eredményét. Szintén jól szerepelt Malmöben. A dél-svédországi Skane tartományban igen sok menekült él.
A Svéd Demokraták párt kényszerítette térdre december elején a balközép svéd kabinetet. Az addigi parlamenti voksolásokon jobbára semleges álláspontot képviselő jobboldali radikális párt ugyanis váratlanul bejelentette: nem hajlandó megszavazni a költségvetést, mert így kíván tiltakozni a kormány „túlzottan bevándorlás-párti politikája” ellen. Azt is ígérte, hogy kormányozhatatlanná teszi az országot, amíg nem teljesülnek a jelenlegi liberális bevándorlási törvények drákói szigorításáról és a Svédországba érkező menekültek számának 90 százalékos csökkentéséről szóló követelései.
Be is váltották ígéretüket. Jimmie Akesson még 1988-ban alapított tömörülése az ellenzékkel voksolt a kisebbségi kabinettel szemben, így Stefan Löfven miniszterelnöknek nem maradt más választása, be kellett jelentenie, hogy lemond, s december végén kihirdeti az idő előtti választások időpontját, amelyet eredetileg márciusra terveztek. Svédországban a mediterrán államokkal szemben nincsenek igazi hagyományai az idő előtti voksolásnak, hiszen eddig utoljára több mint fél évszázada, 1958-ban volt példa hasonlóra.
Elképzelhető, hogy az eskilstunai merényletnek is hatása volt egy váratlan belpolitikai fordulatra. December 27-én ugyanis Löfven váratlanul bejelentette, mégsem lesznek előrehozott választások az országban. A szociáldemokraták és a környezetvédők alkotta kormány ugyanis megállapodott az ellenzéki jobbközép négypárti szövetséggel arról, hogy nem mozdítják el a helyéről a miniszterelnököt, ennek fejében Löfven néhány módosítással végrehajtja az ellenzék által benyújtott, és decemberben a szélsőjobboldali Svéd Demokraták támogatásával elfogadott 2015-ös költségvetést.
A lépésben a növekvő muzulmánellenesség mellett az is közre játszhatott, hogy a felmérések szerint egy új választás sem oldotta volna fel a belpolitikai patthelyzetet, s ugyanaz a helyzet állt volna elő, mint a 2014-es választáson, miszerint sem a jobb-, sem a baloldal nem szerzett volna kellő, a biztos kormányzáshoz szükséges többséget az új törvényhozásban.
A merényletek megrázták ugyan a svéd közvéleményt, de nem nevezhetőek teljesen újkeletűeknek a muzulmánellenes akciók. Inkább arról van szó, hogy eddig olyan kisebb incidensek történtek, amelyek még nem keltették fel a világsajtó érdeklődését. 2014-ben januárjában és júliusában is megtámadtak már muzulmán létesítményeket. Éppen egy évvel ezelőtt ismeretlenek horogkereszteket festettek egy stockholmi mecset bejáratára. Mustafa, a helyi muzulmánok vezetője már akkor arra panaszkodott, hogy az állam túl csekély védelemben részesíti a muzulmán objektumokat.
Tavaly júliusban, Norrköpingben, egy épülő mecsetre támadtak ismeretlenek. Akkor is gyújtogatás történt. Egy konténer, amely ideiglenes imahelyként szolgált a mecset átadásáig, teljesen megsemmisült. Ugyanakkor az épülő mecsetben nem esett jár. E két eset között is történtek kisebb akciók, egy ízben fagerendákkal és betontömbökkel torlaszolták el egy mecset bejáratát. Egy sor rasszista grafiti jelent meg a különféle muzulmán létesítmények falán, felgyújtottak imaszőnyegeket, betörték muzulmánok üzleteit Södertäljében, Avestában, Flenben, Helsingborgban és más városokban.
Idén további kisebb-nagyobb muzulmánellenes akciók várhatóak, a francia Charlie Hebdo szerkesztősége, illetve a kóser szupermarket elleni terrorakciók után olyanok is a muzulmánok ellen fordulhatnak, akik eddig nem foglalkoztak az iszlámkérdéssel. A mintegy 10 milliós Svédország mindenesetre nem kíván változtatni bevándorlási politikáján. Az idei évben 100 ezer menekültet várnak, ami minden korábbinál nagyobb szám.
Miként vélekedik erről a közvélemény? Megosztottak a svédek a kérdésben. A German Marshall Fund megbízásából tavaly készített felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka támogatja a kormányzat bevándorlókkal kapcsolatos politikáját. Ugyanakkor egyre többen – már 65 százaléknyian – fejezték ki aggodalmukat a bevándorlóknak a társadalomba való integrációja kapcsán. Néhány városban, bizonyos intézményekben, el is választották egymástól a külföldieket a svédektől.