Belgium;terroristák;Hajsza;

- Hajsza a terroristák után

Belgium továbbra is lázasan keresi annak a terrorsejtnek a tagjait, melynek egy részére csütörtökön csaptak le egy razzia során, s a terroristák két tagját megölték. Ugyanakkor sok részlet még a belga rendőrség akkori akciójáról sem ismert. Bár a két lelőtt személy nevét közzétették, szemtanúk, illetve egyéb adatok alapján kiderült, nem a két említett terroristát ölték meg, hanem egyelőre a hatóságok sem tudják, kiket. Ez pedig a nyomozás során is némi bizonytalanságot kelt.

A legutóbbi közlések szerint mégis kapcsolat lehet a szombati görög letartóztatások és a tervezett belgiumi, Versvierben merényletek között. Mindezt a brüsszeli ügyészség közölte, amely szerint megalapozottan kérik a görög hatóságok által letartóztatott két személy egyikének a kiadatását. Szombaton még azt közölték, hogy a görög razziának semmi köze sincs a belgiumi letartóztatásokhoz.

A görög médiumok eredetileg azt közölték, hogy a rendőrség négy személyt fogott el, ezt később kettőre módosították. Egyelőre nem ismeretes, hogy köztük van-e a belgiumi terroristákat a háttérből irányító marokkói, Abdelhamid A. A görög lapok azt közölték, hogy a lét letartóztatott algériai származású. Koen Geens belga igazságügyi miniszter azt közölte, hogy a terrorcsoport feltételezett vezetőjét mindeddig nem sikerült kézre keríteni. „A nyomozást azonban tovább folytatjuk, s meggyőződésem, hogy megtaláljuk őket” – jelentette ki a VRT televíziónak. Időközben a belga rendőrség két további helyszínen hajtott végre házkutatást.

Belgiumban továbbra is a készültség legmagasabb foka van érvényben, a hatóságok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a terrorsejt még szökésben lévő tagjai újabb merényletre készülnek. Eddig 15 személyt vettek őrizetbe, közülük kettőt Franciaországban. Lapértesülések szerint a csoport tagjai zsidó iskolára akartak támadni. Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter felszólította az Európai Unió országait, hogy közösen és határozottan lépjenek fel az iszlám radikálisok terrorja ellen. Mindezt az EU külügyminisztereinek hétfői találkozója előtt mondta el. Szerinte a probléma gyökereit kell kellőképpen kezelni.

Az EU belügyminiszterei előzőleg megállapodtak arról, hogy kicserélik egymás között a légiutasokat érintő adatokat. Angela Merkel kancellár azt közölte, hogy jelentős támogatást adnak a belbiztonsági hatóságoknak, ami pénzügyi és személyi feltételeik javítását is jelenti. Mindemellett fontos törvények meghozataláról is szó van, a kormányzat rövidesen olyan jogszabályt mutat be, ami megbünteti már azokat is, akik a konfliktus által sújtott területre, például Szíriába kívánnak utazni.

Bár mind több politikus figyelmeztet arra, hogy az EU-nak közösen kell fellépnie, Matteo Renzi olasz kormányfő például egy európai titkosszolgálat felállítására tett javaslatot, ez azonban nem is olyan egyszerű feladat, mivel a belbiztonság, illetve a titkosszolgálatok kérdése a tagállamok saját hatáskörébe tartozik. Más akadályok is vannak. Jan Philipp Albrecht, az Európai Parlament belügyi kérdésekben illetékes szakértője a Spiegelnek elmondta, hogy az EU-ban még a terroristákkal kapcsolatos információk tekintetében sem megfelelő az együttműködés. Bár valóban fontos lenne a titkosszolgálati adatok megosztására az EU tagállamai között, az egyes titkosszolgálatok nem kívánják megosztani értesüléseiket másokkal.

Ugyanígy kényes kérdés a légiutasok adatainak megőrzése, amely lehetővé tenné a repülőgéppel utazó gyanús személyek gyors kiszűrését. Ezt ugyanis az Európai Parlament átmenetileg befagyasztotta. A biztonságot érintő kérdésekben finoman szólva nincs meg az összhang az Európai Bizottság és az EP között.

Franciaország e kérdésben nyomás alá akarja helyezni a többi tagállamot, azt közölte, hogy más uniós országgal szemben tárolni fogja a légiutasok adatait. Az EU igazság- és belügyminiszterei január 29-én tárgyalnak egy európai biztonsági stratégiáról.

Ramzan Kadirov csecsen elnök egymillió muzulmánt kíván mozgósítani a Mohamed-karikatúrák ellen. Az Oroszországhoz tartozó köztársaság vezetője kijelentette, mindenki, aki a Charlie Hebdót támogatja, beleértve a médiumokat is, „a világ másfélmilliárd muzulmánjának érzéseit sértik meg, ők az én személyes ellenségeim” – írta az elnök az Instagram közösségi oldalon, amely megnyilatkozásai számára kedvenc fóruma lett.