- A Fidesz a lehetséges kitiltásokról szóló szabály megalkotásáról is beszélt, még a párizsi támadások előtt.
- Ezt az eszközt uniós állampolgárral szemben nem lehet alkalmazni. A párizsi terrorcselekményeket uniós állampolgárok követték el. Többgenerációs bevándorlók, akik már Franciaországban születtek, ott jártak iskolába, a francia az anyanyelvük, így őket EU-tagállamból nem lehetett volna kitiltani. Az illegális határátlépők esetében meg lehet fontolni ennek az eszköznek az alkalmazását.
- A parlamenti pártok a múlt heti tanácskozáson elhatározták, hogy frakcióközi egyeztető fórumot hoznak létre. Ez a testület képes lesz megnyugtatni a közvéleményt?
- A szocialista párt abban partner, hogy a terrorellenes küzdelemben minden olyan jogszabályt megváltoztassunk, amely az ország, az unió biztonságát szolgálja. Lehet ez akár többletforrás átcsoportosítása is a terrorelhárításban dolgozó szervekhez. De a változtatások nem csorbíthatják a demokratikus alapjogokat, és ahogy mondtam, a bevándorlás kérdését sem engedjük belecsempészni a terrorizmus elleni felkészülésről szóló csomagba. Ahogy a puding próbája az evés, úgy minden ilyen munkabizottság próbája a működés. Mi megadjuk a bizalmat, ám ha oda nem illő témák kerülnek napirendre, amik nem a terrorizmus elleni védekezésről szólnak, akkor az MSZP nem vesz részt tovább a bizottság munkájában.
- A vallási szimbólumok védelméről hajlandók lesznek egyeztetni? A Fidesz szerint ma már az alapvetően keresztény Európában jelentős olyan közösségek vannak, amelyek másképp gondolkodnak a világ dolgairól, például ezekről a szimbólumokról, ezért javaslatot készítenek a védelmük érdekében.
- A nemzeti, illetve vallási szimbólumok védelme és a terrorizmus között sincs összefüggés, ezek külön egyeztetést igényelnek. Itt is vigyázni kell arra, nehogy a szabályok végül a demokratikus alapjogokat korlátozzák. Helyes, ha egy ország a nemzeti szimbólumait, a kultúráját védi, de a büntetőjogot ebben a mainál is fokozottabb mértékben nem szabad alkalmazni. Azt gondolom, hogy a Fidesz és a KDNP e kérdésben is rövid távú politikai célokat akar érvényesíteni.
- Mikor ül először össze ez a fórum és kik lesznek a tagjai?
- Várhatóan a következő hetekben megkezdheti a munkáját. Nyilvánvalóan jelen kell lennie mind az öt pártnak, mellettük pedig képviseltetnie kell magát a kormánynak és a szolgálatoknak is. A mi elképzelésünk szerint csak a terrorelhárítással kapcsolatos teendőkről lesz szó a tanácskozásokon. Az majd eldől, hogy a fórum az ország biztonságát szolgálja-e, vagy a Fidesz propaganda céljait. Ha a tanácskozáson szakmai helyett ideológiai vita folyik majd, a szocialisták felállnak. De bízunk abban, hogy talán az emberek biztonsága, a schengeni határok védelme a kormánypárt számára is van annyira fontos, hogy a tanácskozásokon ne pártpolitikai és ideológiai kérdésekről folyjon a vita.
- Akkor is bízik ebben, ha Orbán Viktor az európai vezetők számára elfogadhatatlan nyilatkozatot tett Párizsban? A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy a gazdasági bevándorlás "csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre" és azt is mondta: "nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani".
- A szocialisták nem véletlenül kérték, hogy a miniszterelnök és a kormány tagjai is jöjjenek el az ötpárti tanácskozásra. A miniszterelnök azonban távol maradt, ami nem csak a demokratikus ellenzéknek, hanem a terror ellen küzdőknek is üzenetértékű volt. Múlt héten ezért stratégiai egyeztetés helyett csak technikai jellegű megbeszélés zajlott. Ha olyan javaslatok érkeznek, amelyek beigazolják, amit Európában mondanak, hogy Orbán Viktort, valamint a Fideszt csak a belpolitika, a szavazatszerzés érdekli, akkor nyilvánvalóan nem veszünk részt tovább ebben a munkában. A terrorizmust egyébként sem szabad sem a bevándorlással, sem a muszlim közösséggel azonosítani. A muzulmánok békében, tisztességben dolgoznak, türelmesek a többségi társadalmakkal szemben. A terroristák elszigetelt csoportokat alkotnak.
- A Fidesz frakcióvezetője még decemberben bejelentette, hogy pártja országvédelmi tervet készít, mert "ma Magyarországot külső támadások érik" és a kormány, a parlament némileg védtelen ezekkel szemben. Szükség van ilyen tervre?
- Magam is érdeklődve hallgattam ezt a bejelentést, hiszen erről sem a szocialista képviselők, sem a nemzetbiztonsági bizottság nem kapott tájékoztatást. Attól tartok, hogy ez a politikai kommunikáció része és nem valós fenyegetettségen alapul. Természetesen, ha a Honvédelmi Minisztérium, vagy a Belügyminisztérium alátámasztja, hogy Magyarországot akár terroristák, vagy más erők kívülről fenyegetik, akkor lehet erről tárgyalni. Feltételezhető, hogy a bevándorláshoz, a szólásszabadság kérdéseihez hasonlóan az országvédelmi terv bejelentésével is a szociális válságról, a kitiltási botrányról, vagy az útdíjról próbálják elterelni a figyelmet.
- A tervet a kormánypárti frakcióvezető azzal indokolta, hogy "olyan időket élünk, amikor a nemzeti szuverenitást és egy ország biztonságát nemegyszer valamilyen formában megkérdőjelezik" ezért fontos a függetlenségről gondoskodni.
- Ez a fideszes Rogán Antal véleménye. Szerintem Magyarország szuverenitását senki nem kérdőjelezi meg, a nemzetközi tekintélyét azonban igen. Ez soha nem látott mélységbe zuhant, amit helyre kellene állítani, de nem országvédelmi tervvel, hanem az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal együttműködve. Természetesen a nemzeti szuverenitásnak van határa, de azt gondolom, hogy jelen pillanatban ezt senki nem sértette meg.
- Az akciótervben lehetővé akarják tenni, hogy a kormány megismerhesse, ki finanszírozza az egyre szaporodó utcai tüntetéseket, és milyen érdekből teszi ezt. Törvényes lehet, hogy ehhez nemzetbiztonsági eszközöket is felhasználjanak?
- Ez is a Fidesznek a civil társadalommal szembeni ellenérzéseit fejezi ki. A tüntetés a szabad véleménynyilvánítás, a szabad szerveződés eszköze, demokratikus alapjog. Úgy látszik, ha ezeket a kormány nem tudja a gyülekezési-, vagy a rendőrségi törvényben megakadályozni, akkor ki tudja milyen céllal a pénzügyi támogatókat keresi. Kizártnak tartom, hogy ez eredményre vezessen. A titkosszolgálatokat egyébként civil tüntetések kapcsán nem lehet alkalmazni. Annak kiderítésére, hogy megtudják, ki finanszíroz egy demonstrációt, a szolgálatokat felhasználni törvénytelen.
- És mi van, ha a kormány, vagy a Fidesz azt mondja, hogy egy tüntetés közvetlen veszélyt jelent Magyarország számára?
- Ha békés tüntetések esetében a titkosszolgálatokat használnák, az a demokratikus jogállam teljes felszámolását jelentené. Magam azt tapasztaltam, hogy amíg a kormány kül- és belpolitikája helytelen és rossz, addig a szolgálatok törvényesen végzik a feladatukat.