forint;deviza;svájci frank;kamatvágás;

A pénzváltók kijelzői a napokban a MÁV utastájékoztatóihoz hasonlítanak, legalábbis olyan gyorsan változnak. FOTÓ: Tóth Gergő/Né

- Eurónál drágább frank

A svájci frank és az euró árfolyama tegnap egész nap igen magas szinten járt, és az a különleges helyzet alakult ki, hogy olcsóbb volt az európai közös pénz, mint az alpesi. A világ pénz- és tőkepiacainak szereplőinek magatartását folyamatos nyugtalanság jellenmzi. Pénteken lapzártakor egy euróért 320, a svájci frankért 325, az amerikai dollárért pedig 278 forintot adtak a bankközi piac devizakereskedői. Tegnap számos nagybank szüneteltette a devizaüzletágának tevékenységét. Óvatosságból.

A Svájci Nemzeti Bank csütörtöki döntése, miszerint megszünteti a frank árfolyamküszöbét, tartós nyomot hagyott az európai pénz- és tőkepiacokon. A svájci frank valamennyit visszavett tegnap reggelre az előző napi "elszaladásából", a hajnali 330 forint után 325 forintra esett vissza az árfolyama, az euró pedig 320 forintot ért. A várható árfolyammozgásokat illetően továbbra is teljesen bizonytalanok az elemzők. Pálffy Gergely szerint csak egy biztos, a 260-270 forint közötti svájci frank árfolyamtól hosszú-hosszú időre elbúcsúzhatunk. A Buda-Cash Brókerház elemzője lapunknak elmondta, hogy a jövő héten a devizapiacot jelentős mértékben befolyásoló esemény várható. Egyrészt január 22-én az Európai Központi Bank (EKB) úgy dönthet, hogy hozzákezd a kötvényfelvásárlási programjához, ami egyértelműen pénznyomtatást jelent, méghozzá 100 milliárd eurónyi nagyságrendben. Nem nehéz megjósolni - emlékeztetett a szakember, hogy ennek hatására az euró árfolyama az amerikai dollárhoz képest gyengülni fog. Az azonban könnyebbséget jelenthet az EKB számára, hogy ezentúl nem kell több milliárd eurót "elégetnie" a svájci frank védelmében, ugyanis az erről szóló, három és fél évig élő egyezséget a svájciak felrúgták. Az azonban korántsem bizonyos, hogy az európai közös pénz leértékelődése nyomán a forint meg fog erősödni.

A másik, a hazai fizetőeszköz árfolyamára erősen ható tényező - amire Pálffy Gergely ugyancsak felhívta a figyelmet -, a január 25-én esedékes görög választások lesznek. Ennek az ad különös súlyt, hogy a szélsőbaloldali Sziriza pártnak vannak győzelmi esélyei. Nagy kérdés, hogy leendő görög kormány milyen álláspontot foglal majd el a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel szembeni fizetési kötelezettségeit illetően. Görögország GDP arányos államadósságának mértéke már eléri a 170 százalékot!

A forint csütörtöki beszakadása után szinte bizonyos, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legközelebbi ülésén nem vág a 2,1 százalékos alapkamaton. Londoni pénzügyi elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy az enyhítési ciklus folytatása nem marad el, csak késik. Ugyanakkor a szlovákiai lakosok részéről már megindult a Magyarországra tartó bevásárlóturizmus. Úgy tartják: már 5-8 forintos euró árfolyamkülönbségért érdemes átrándulniuk, a benzinen például literenként 20-30 forintot megtakarítanak meg.

Ugyanakkor több mint félmillió lengyelt ért sokkszerűen a svájci frank árfolyamának megugrása, az ellenzék támogató intézkedéseket sürget, míg a kormány a frank gyengülésében bízik. A 40 szereplős román bankpiacon viszont az OTP reagált elsőként a frank drágulására: a bank felajánlotta frankhiteleseinek, hogy három hónapon keresztül 150 bázisponttal (1,5 százalékkal) csökkenti a törlesztőrészletek kamatát. Az OTP számára kedvezőtlen következményekkel is jár a svájci frank váratlan megerősödése. A Bankmonitor hívta fel a figyelmet arra, hogy az OTP Alapkezelő munkatársai közleményben értesítették a befektetőket, hogy két alapjuk is jelentős frank pozíciókkal rendelkezett. Ezekben hiába csökkentette az alapkezelő a kitettséget, a befektetési alap közel két éves teljesítményét vesztette el, eddig legalább 15 százalékot. Ennek ellenére nem zárják ki, hogy 2015-ben is pozitívan zárják az évet.

A takarékszövetkezetek lenyúlása, vagy legutóbb a kereskedelmi láncok elleni támadássorozat célja a kormánybarát klientúra helyzetbe hozása - véli a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc kifogásolja, hogy a kormány döntéseihez nem kéri ki a szociális partnerek véleményét, s teljes bizonytalanságban tartja a társadalmat, a munkaadókat, a munkavállalókat. A hazai vállalkozók is főleg az országban uralkodó jogbizonytalanság matt nem fejlesztenek. A szövetség pedig a mindenkori kormánynak lenne szakmai alapokon megbízható, támogató, de szükség esetén kritikus szövetségese.