Hirdetések;Orbán Viktor;média;állami média;jobboldali média;állami források;

Az állami propaganda eszköze a közmédia lesz – csak benne bízik a miniszterelnök FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Orbán már nem ígér pénzt

Nem bízik már az eddig kormánybarát médiumok lojalitásában Orbán Viktor, ezért a jövőben nem számít a "támogatásukra" sem, a Fidesz inkább a közmédiára támaszkodna. Több forrás szerint az érintett médiumok vezetőivel ezt múlt pénteken maga a kormányfő közölte, amit a Heti Válasz főszerkesztője meg is erősített. Ezzel új fejezet nyílt a Simicska-Orbán konfliktusban, különösen, hogy ma már egyértelmű: az állami propagandára állított M1-el szemben az üzletember középre pozicionálná a Hír Tv-t.

"Akinek az a hobbija, hogy magazinokat vagy tévéket tartson fenn, az ne számítson ehhez állami forrásokra" - fogalmazott állítólag a kormányfő a találkozón

Mielőtt végképp szembefordulnának vele, inkább a kormányfő húzza ki a talajt az eddig kormánybarátnak tartott médiumok lába alól. Orbán Viktor több beszámoló szerint is találkozóra hívta a kormánypárti sajtó vezetőit múlt pénteken, hogy személyesen közölje velük, a jövőben nem számít a segítségükre, a támogatásukat nem tartja szükségesnek. Mint a VS.hu hivatkozott a miniszterelnök szavaira, "megszűnik az eddig megszokott viszony a Fidesz és köztük". Az ok egyszerű: a Fidesz üzeneteinek közvetítésére a jövőben inkább a közmédiára, a március 15-től főállású hírtelevízióvá váló M1-re, a "nemzeti főadó" helyét átvevő Duna Tv-re, a Magyar Rádióra, valamint a távirati irodára támaszkodna a kormány.

"Akinek az a hobbija, hogy magazinokat vagy tévéket tartson fenn, az ne számítson ehhez állami forrásokra" - fogalmazott Orbán az ATV beszámolója szerint. Ennek egyértelmű, és különösen Simicska Lajos érdekeltségeit sújtó következménye, hogy jelentős állami hirdetésekre ezután már nem számíthatnak; a lapoknak, kereskedelmi médiumoknak immár "saját lábukon" kell megállniuk. A kormányfő és a Fidesz eddigi gazdasági háttérembere között hónapok óta húzódó feszültség első jele volt, hogy a hirdetési stop már tavaly nyáron megkezdődött a Heti Válaszban és a Magyar Nemzetben is, utóbbinál jelentős leépítések is voltak emiatt, csakúgy, mint a Hír Tv-nél.

Sokkal inkább hihető azonban, hogy Orbán a Simicskával - legalább a reklámadó óta - folyó konfliktusát új síkra kívánta terelni; az elmúlt időszakban ugyanis a Hír Tv is egyre kritikusabb anyagokat közölt, például az útdíjról, vagy az ingatlanügyek miatt Rogán Antalról, de L. Simon Lászlót sem kímélte a Várkert Bazár ügyében. A válaszlépés pedig mintha eddig váratott volna magára; igaz, az M1 átalakítása elsősorban épp a Simicskához köthető Hír Tv-nek jelent komoly csapást. Amikor pedig egy hete lapunk rákérdezett erre a Hír Tv-nél, Szikszai Péter vezérigazgató-helyettes egyértelművé tette: felveszik a kesztyűt és "termelési riportok" helyett - utalt az M1-re - vállalják a még belemenősebb riportokat. "A reklámadó, az állami hirdetések elvonása, és a konkurenciaharcra kényszerítés ellenére, tesszük azt, ami egy jobboldali tévé dolga. Még akkor is, ha most épp egy jobboldali kormány nem szeret bennünket" - fogalmazott akkor Szikszai.

Az biztos, hogy nem vívhatta ki Orbán tetszését a Magyar Nemzet szeptemberi áremelése után, hogy az arról szóló vezércikkben Liszkay Gábor megírta, erre utoljára a Medgyessy-kormány alatt kényszerültek. Miközben azóta több baloldali politikus is szerepel a Hír Tv-n, úgy tudni, az általa összehívott találkozón a kormányfő bírálta a jobboldali média azon munkatársait, akik szerinte "túlmozgásosak". Az ATV szerint azt mondta, "ahelyett, hogy felemelt fejjel vállalnák a kormány intézkedéseinek támogatását", inkább elbizonytalanították közönségüket. A kormány szerinte tudomásul veszi, hogy a kereskedelmi tévéknél és a magánkézben lévő lapoknál adottság "a kritikai attitűd". Eztán hivatkozott arra is, hogy a 2013-ban elfogadott pártfinanszírozási szabályok az átláthatatlan időszak után "önálló lábra" állították a pártokat, így a magyar politikai rendszer nincs többé kiszolgáltatva gazdasági erőcsoportoknak, köztük a médiatulajdonosoknak sem. Amíg pedig a Fidesz támogatottsága 35 százalék fölött, az MSZP-é és a Jobbiké 25-25 százalék alatt marad, nincs ok aggodalomra. Úgy tudni, a Simicska-érdekeltségekben a már megtett takarékossági intézkedéseket elegendőnek tartják, és tisztán piaci alapon is működni tudnak majd a médiumok.

Arról, hogy a jobboldali médiumoknak mi volt a reakciója az Orbán által elmondottakra, nem sok tudható. A Hír Tv-vezér által lapunknak mondottakból azonban kiolvasható: mivel az M1-et az ő konkurenciájukként építik fel, az egyes médiumoknak kényszerűen újra kell pozicionálniuk magukat. Egyes értesülések szerint Simicska ezentúl a Hír Tv-vel erősen megcélozná a "középen állókat”.

"Az elmúlt hónapokban érzékelhető változások beértek. A Fidesz médiapolitikájának újabb szakaszába értünk, amikor már senki másban nem lehet megbízni, csak a közvetlenül a kormány kezében lévő médiában. Véget ért a demokratikus látszatok korszaka" - kommentálta az új fejleményeket a Mérték Médiaelemző Műhely. Szakmai körökben azonban úgy vélik, Orbán nem mondhat le teljesen minden médium támogatásáról: a Class FM-re az egyetlen országos kereskedelmi rádióként, a Metropolra az egyetlen országos terjesztésű ingyenes napilapként szüksége lehet a Fidesznek bármilyen kampányban, és a teljesen apolitikus TV2 - a kormánnyal kérlelhetetlenül kritikus RTL Klub vetélytársaként - is fontos lehet. Semmi garancia - sőt, megelőző hatástanulmány - nincs ugyanis arra, hogy az évi 80 milliárd forint közpénzből gazdálkodó MTVA valóban jó lóra tett volna egy egész napos hírszolgáltatást nyújtó, specifikus nézői igényt kiszolgáló hírtévé elindításával, valamint a többi tematikus csatornával, és kétséges az is, hogy az összesen 10 százalékos nézettséget sem elérő közmédia új tévéje tud-e elszipkázni nézőket a Hír Tv-től, vagy újakat szerezni.

"Műhelytalálkozó"?

A hírek szerint a találkozón Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, Borókai Gábor, a Heti Válasz vezetője, Liszkay Gábor és Élő Gábor a Magyar Nemzet-, illetve az Mno.hu-főszerkesztője, valamint Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője is jelen volt. Lapunknak a találkozó tényét egyes résztvevők elismerték, ám csak név nélkül. Úgy tudjuk, a plakátcégektől, a Magyar Hírlaptól és a Class FM rádió képviselői is ott voltak képviselők. Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője a VS-nek erősítette meg az információt, bár közlése szerint a sajtóban megjelentnél "jóval szélesebb kör" volt jelen. Mások azonban - így Élő és Liszkay is - elzárkóztak a kommentár elől. Eközben Bencsik mindennek az ellenkezőjét állította: szerinte a kétórás találkozón, amelyet a Parlamentben tartottak, nem került szóba pénz, inkább "műhelytalálkozó" volt.

Visszahívták a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető elnökét tisztségéből. A döntést a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) rendkívüli közgyűlésén hozták meg, amit kifejezetten azért hívták össze, hogy távozásra bírják Schwezoff Dávidot, a szervezet ügyvezető igazgatóját. Őt korábban többször is megpróbálták leváltani, ám eddig minden támadást hárított.