Az önkormányzat számára pedig a gazdálkodási kötelezettség ezen minimumainak mellőzése, a tervezetlenség önmagában is kárt okoz, hiszen a piac működésével ellentétes, az általános jó gazda gondosságát mellőző magatartás nyilvánvalóan káros az önkormányzatra nézve. Álláspontom szerint ez a hanyagság, illetve az azon túlmutató szándékos gondatlanság vagy szándékosság az ingatlanokkal való (nem)tervezés terén, a gazdálkodási kötelezettség olyan mértékű megsértését jelenti, mely önmagában is – más egyéb alábbiakban tárgyalt és a modell részét képező cselekményektől függetlenül - büntetőjogi értelemben vetten tényállásszerű.
Mivel az Áht. előírásai, és a gazdálkodásra vonatkozó előírások nem csak az átlagember számára, de az önkormányzat szakismerettel és megfelelő képezettséggel, végzettséggel is rendelkező szakemberei, vezetői számára is ismertek, sőt velük szemben egy magasabb fokú elvárhatósági követelmény fogalmazható meg, melyhez társul, hogy a nevezett gazdálkodási anomália és hatásai évről évre jelentkeztek, azaz még az alapismeretek hiányában is a saját tapasztalatok miatt is korrigálhatóak lettek volna, álláspontom szerint elképzelhetetlen, de legalábbis alappal valószínűsíthető, hogy évről évre ne szándékosan került volna sor az ingatlanokkal kapcsolatos döntések ilyetén kifejezetten előre tervezetlen kezelésére, ezen lebegő állapot fenntartására.
II. A tervezés pótlása / modell második lépése
Mivel az V. kerületben ingatlangazdálkodásról nem lehetett beszélni, szükséges volt annak alátámasztása, hogy tervezés hiányában mégis miért adott ingatlanok esetében kerülhet sor az elidegenítésre.
A valóban minden logikai rendszert nélkülöző értékesítési események alátámasztására az önkormányzati apparátus nem volt képes (?), ezért a döntést megalapozó külső szakértelem látszatának megteremtésére alapozva egy tanácsadó céggel kötött az önkormányzat szerződést.
A CCA Adó, és Pénzügyi Tanácsadó, Menedzser Zrt. (megadott címe: 1148 Budapest, Fogarasi út. 58.) feladata az lett, hogy az úgynevezett kivételes kijelölési listára – mely az eladásra javasolt ingatlanokat tartalmazta - az adott ingatlant alkalmasként felvegye. Az időközben elhunyt dr. Szebellédi István úr fémjelezte társaság tevékenységi körei között ingatlanokra vonatkozó meghatározás (kezelés/értékesítés/szakértés stb.) egyáltalán nem szerepel. A cég a hazai piacon ismert adó és pénzügyi tanácsadó cég, de, hogy mi szüksége volt az önkormányzatnak valójában a kivételes kijelölési eljáráshoz erre a cégre, teljességgel érthetetlen.
Álláspontom szerint a cég megbízása és a tevékenysége az önkormányzat számára nem csak teljesen szükségtelen és felesleges volt, de valós teljesítmény sem volt a megbízás mögött.
A cég egy szakértői elemzésnek nevezett fedlappal együtt 4 + X oldalas anyagot adott le alkalmanként. Az első 4 oldal minden esetben azonos volt, és a leírás szerint az adott évi költségvetési bevétel megvalósulásához szükséges ingatlanértékesítési kijelölési lista módszertanát ismertette. A csatolt változó, jellemzően egy vagy két oldal pedig az adott értékesítésre kerülő ingatlanokra vonatkozó adatokat tartalmazta.
Nos, ezen változó tartalmú egy vagy két oldalon ingatlanonként 7 alapadat szerepelt, mely mellé a módszer szerinti pontszámot rendeltek. A 7 adat mindegyikét az önkormányzat bocsátotta a cég rendelkezésére, mint például az ingatlan négyzetméter adatait, a tulajdoni hányadot, a helyiség rendeltetését stb., illetve a pontszámítás alapját szolgáló adatokat is az önkormányzat adta meg. A tanácsadócégnek nem kellett önmaga külön adatokat beszereznie.
CCA Adó, és Pénzügyi Tanácsadó, Menedzser Zrt. szakértői elemzése a gyakorlatban azt jelentette, hogy az önkormányzat által megadott adatokhoz az elemzés első 4 oldalán megadott szempontok szerint pontszámokat rendelt. Tehát példaként, ha az önkormányzat megadta, hogy az adott házban/lakótömbben van e még lakás értékesítés alatt (igen/nem) akkor azt a cég „lepontozta”. Hogy mihez kellett itt a szakértelem rejtély, hiszen az előre megadott objektív ismérvek alapján ez egy bárki által minden előképzettség vagy szakismeret nélkül elvégezhető tevékenység, melyért külön szakértőt igénybe venni vagy pénzt fizetni értelmetlen. Ez nem elemzés vagy bármi speciális szakismeretet feltételező értékelő tevékenység.
Az így adott pontszámok szerinti kijelölés értelme is kérdéses, ugyanis a pontszámok és az értékesítésre kijelölés között összefüggés nincsen, azaz teljesen mindegy mi lett a „szakértői elemzés” eredménye. Az értékesítések minden esetben megtörténtek ugyanis, függetlenül attól, hogy adott ingatlan éppen 8 vagy 19 pontot kapott (lásd például: 2012. október hó 4. napi keltezésű szakértői elemzés).
Jellemző az is, hogy pont azok az ingatlanok kerülnek ilyen módon értékelésre, amelyekre a vevők vételi szándékot jelentettek be.
Érdekesség az is, hogy az anyagok minden esetben az önkormányzat által megadott övezeti m2 átlagáron szorozták fel a helyiség megadott m2 nagyságát, így meghatározva az eladási árat. Ha ezt vette figyelembe az önkormányzat, akkor felmerül a kérdés miért volt szükség külön értékbecslésre, ha pedig nem ezt vette figyelembe, akkor pedig miért kérte ezt a szakértőtől. Kérdéses az is, hogy ezek az anyagok rögtön a 70%-os elővásárlás melletti eladási értéket is kiszámolták, pedig elvileg az elidegenítésre kijelöléskor még nem is tudhatták, hogy ki lesz a vevő, azaz, hogy élhet-e egyáltalában ezzel a kedvezménnyel. Ha pedig már tudták, hogy a 70%-os értéket fogja alkalmazni az önkormányzat (hiszen mi másért számolták volna ki), akkor pedig ez az egész eljárás kirakatjellegét mutatja.
a dokumentum a következő oldalon folytatódik
