"Bebizonyosodott, hogy bűnös, visszaélt hivatalával, és meglopta a várost. A kerület nem kér többet minden idők legkorruptabb korszakából és annak bűnözőiből! A volt polgármester visszaélt a hatalmával és az emberek bizalmával, hogy saját zsebét és párttársaiét tömje”. A Fideszt idéztük Hunvald Györgyről, az ügyében hozott jogerős ítélet után. Pedig emlékezhetünk, az „ingatlanpanama” ügye nem igazán az egykori VII. kerületi polgármesterről szólt, inkább Gál Györgyről, aki félmilliárdos kárt okozott a kerületnek, és – idézem az ítéletből – „további másfél milliárdos károkozást kísérelt meg” tucatnyi önkormányzati épület áron aluli eladásával. Hunvald végül egy évet, Gál viszont 8 és fél évet kapott.
Mielőtt arról a fél milliárd forintról komolyabban beszélnénk, idézzük a fideszes Szabó Zsoltot is. Ő a fővárosi lakosságot 2010 novemberében ezekkel a mondatokkal ajándékozta meg: „Az erzsébetvárosi vezetők féktelenül tömték tovább a zsebüket, mert jól tudták: nem sokáig tehetik. Mit mutatott számukra a gyurcsányi karrier? A következmény nélküliséget, azt, hogy büntetlenül mindent, szinte mindent megtehetnek”. Négy hónappal később a ma már csak „kamudoktor zöldbáróként” emlegetett Szabóról kiderül, hogy miközben választókerületi pótlékot vett fel, egyben kiutalták neki, mint Hatvan polgármesterének, az önkormányzati költségtérítést is.
Szabó szerint Hunvald „rendszeresen tíz-húsz milliókkal, húszezres kötegekkel” mászkált. Érdekes, én Rogán Antalról hallottam ugyanezt. Azokban az időkben belvárosi polgármesterként nem nagyon hallatta hangját Hunvaldról, ma viszont, amikor alsó hangon tízmilliárd forint kijátszásáról jönnek a hírek a Belvárosból, mindenbe beleáll, ahol a kerület a téma: hogy minden „szabályosan” – véletlenül sem „törvényesen”(!) – történt.
Az a kirakat, ahová a Fidesz kilökte Hunvaldékat, mára betört. A lehulló szilánkokban most a belvárosi fideszesek nézegetik saját arcképüket, összeszorított fogakkal imádkozva, hogy valahogy megússzák. Lehet, hogy félmilliárd forint elfér mondjuk egy csomagtartóban. De tízmilliárd az ágyneműtartóba sem… az annyi, amennyit senki sem szívesen tesz a kirakatba.