A kutatók bérezések tekintetében egy vidéki háznyival kevesebbjük lesz az érettségi nélkülieknek - állapította meg az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének hét kutatója, akik keményen bírálták azt a kormányzati tervet, amely a gimnáziumi tanulmányok háttérbe szorításával növelné a szakiskolai képzésben tanulók számát. A képzési reform alapján - melyet Orbán Viktor a "legfontosabb előttünk álló átalakításnak" nevezett - a szakiskolák az Nemzetgazdasági Minisztérium alá kerülnek, elkülönítik tőlük az érettségit adó intézményeket és egyenként megvizsgálják, hogy melyik gimnáziumok működhetnek a jövőben.
A kutatók számokkal alátámasztva cáfolják a kormány állandó indokát a reformra: míg a kabinet azt állítja, a rendszerváltás óta súlyos szakemberhiány van és itt az idő, hogy újra megerősítsék a szakképzést, a tanulmány szerint az elmúlt 20 évben nagyjából ugyanannyian szereztek szakmai végzettséget, csak egy dolog változott; nagyobb lett a szakközépiskolai és kisebb a szakiskolai létszám. Ám a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők inkább jutnak munkához: az ott érettségizők 4,8 százaléka, míg a szakiskolával rendelkezők 8 százaléka vált az utóbbi időben munkanélkülivé. Jelentős fizetéskülönbséget is kimutattak: a szakközépiskolában végzettek átlagkeresete 25 százalékkal magasabb még az azonos szakmában dolgozóknál is, így a mai bérekkel számolva nyugdíjig összesen bő 8 millió forinttal - vagyis egy vidéki háznyival - keresnek kevesebbet azok, akik nem bírnak érettségivel. A kutatók kiemelték: pont azoknál a szakmáknál a legnagyobb a fizetéskülönbség, amelyek esetében a kormány szerint nincsen szükség érettségire.
A szakiskolások esetében a "biztos jövő" terve is kudarcot vall, hiszen az adatok szerint az érettségi nélkül végzők esetében kétszer akkora eséllyel szorulnak ki a szakmájukból és kényszerülnek betanított vagy segédmunkásként dolgozni, mint a szakközépiskolában végzett társaik. Ennek oka lehet, hogy a szakiskola egyszerűen nem ad megfelelő tudást. A kutatás szerint azok a kijelentések is tévesek, melyek szerint itthon diplomás-túlképzés van, hiszen az uniós országok alsó harmadában vagyunk a felsőfokú végzettségek arányait tekintve. A mostani reform oda vezethet, hogy 10-14 éves kori teljesítmény, a protekció, a pénz és a szerencse fogja eldönteni azt, ki szerezhet diplomát - állapították meg a kutatók, kiemelve: ha a kormány csökkentené a gimnáziumi férőhelyszámot, azzal a többre és jobbra törekvő családok százezreit fosztanák meg az anyagi boldogulás és a munkában való kiteljesedés lehetőségétől.
Az MSZP éppen ezért elvárja, hogy a 2015/16-os tanév kezdetéig új oktatási csomagot állítson elő a kormány. "A Fidesz ma már kormányzás helyett túlélni próbál. Az oktatás területén téves elképzelésekre és féligazságokra alapoznak, nem is értik, mire kellene választ találni" - közölte Kunhalmi Ágnes. A parlament kulturális bizottságának szocialista alelnöke felszólította a kabinetet: mostani, kártékony terveit felejtse el.
