Ramallah ugyanis az utóbbi napokban hetekben több nemzetközi diplomáciai kezdeményezést tett. Először az ENSZ Biztonsági Tanácsához (BT) nyújtott be a BT-tag Jordánia segítségével egy határozati javaslatot, amely többek között azt is előírná, hogy Izrael 2017 végéig vonuljon ki az 1967-ben megszállt palesztin területekről. A BT elutasította a tervezetet, a 15 tag közül azonban nyolc támogatta. Elfogadásához elegendő lenne kilenc voks, amennyiben egyetlen vétójoggal rendelkező állandó tag sem vétózik. Mahmúd Abbász vasárnap este bejelentette, újra próbálkoznak az ENSZ BT-nél. A ramalláhi vezetés abban reménykedik, hogy ezúttal meglesz a jóváhagyáshoz szükséges kilenc voks, hiszen januártól cserélődtek a testület két évre választott nem állandó tagjai. Ám az utóbbi évtizedek tapasztalata alapján ez sem lesz elegendő, az Amerikai Egyesült Államok vélhetően élni fog vétójogával, mert Washington minden esetben hangsúlyozza, csak a közös megegyezésen alapuló, tárgyalások során elfogadott megoldásokat támogat a közel-keleti rendezésben.
Január 2-án, pénteken a Palesztin Hatóság a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) is csatlakozási kérelmet nyújtott be. A kezdeményezés célja az, hogy Izrael a palesztinok által háborús bűnöknek tekintett eljárásaiért felelősségre vonható legyen. Erre a lépésre válaszként függesztette fel Jeruzsálem a vám és adóbevételek átutalását, amelyet az oslói egyezmény alapján a zsidó állam szed be és utal át a Palesztin Hatóságnak (PH). Ez a bevételi forrás a PH költségvetésének több mint felét teszi ki, hiányában Ramalláh a közalkalmazotti béreket sem tudja kifizetni. Benjamin Netanjahu miniszterelnök pedig egyértelműen leszögezte – Izrael nem engedi, hogy hadsereg tagjait a hágai bíróság elé citálják. Mahmúd Abbász elnök azon kijelentésére, hogy újra próbálkoznak az ENSZ BT-nél a kormányzó Likud egyik legismertebb keményvonalas politikusa, Juval Steinitz hírszerzési miniszter a Palesztin Hatóság felszámolását helyezte kilátásba és az izraeli baloldali pártokat tette felelőssé a történtekért, akik szerinte túl sok engedményt tesznek a palesztinok felé, az ősszel még Ciszjordániába is ellátogattak.
Cipi Livni a Netanjahu-kabinet nemrég elbocsátott igazságügyi minisztere, a megszakadt izraeli-palesztin béketárgyalások izraeli főtárgyalója és a Kadimából kivált liberális centrista párt, a Tnua (Mozgalom) elnöke figyelmeztetett, ha a kormány olyasmiben gondolkodik, mint a Palesztin Hatóság felszámolása vagy újabb telepbővítés, akkor végső soron Izrael és az izraelieket bünteti. A Palesztin Hatóság ugyanis az oslói egyezmény alapján működik, a telepbővítéseket pedig a nemzetközi közösség egésze, beleértve az Amerikai Egyesült Államokat is, erőteljesen bírálja. Amikor 2012-ben Palesztina megfigyelő státust nyert el az ENSZ Közgyűlésben Jeruzsálem válaszként több ezer lakás építését jelentette be a telepeken illetve kelet-Jeruzsálemben. A döntés heves nemzetközi tiltakozást váltott ki, gyakorlatilag nincs olyan nemzetközi szerv, amely ne szólította volna fel Izraelt az építkezések leállítására. Ezúttal állítólag Netanjahu ennél is keményebb válaszlépésre készül. Nissim Ben Sheetrit, az izraeli külügyminisztérium tisztségviselőjének nyilatkozata szerint „globálisabb és keményebb” válaszra. „Izrael azon a ponton van, hogy védekezésből támadásba menjen át”, nyilatkozta a külügyi tisztségviselő.