A Die Welt szerint eleve rossz ötlet ilyen üzeneteket küldeni Görögországnak, mivel ezzel a kormányzat közvetetten beleavatkozik a választási kampányba. Másrészt a görögök németekkel kapcsolatos esetleges ellenérzéseit sem csökkentik, sőt, éppen ellenreakciót válthatnak ki az emberekből, s csakazértis a Sziriza mellé teszik az x-et. A lap szerint ha ezt a stratégiát követi Berlin egészen a parlamenti választásig, akkor ez Athén gazdasági hanyatlását, a befektetők további kivonulását, a tőzsde jelentős csökkenését idéznék elő, s mind többen vennék ki megtakarításaikat a válságot még messze nem kihevert pénzintézetekből.
Az alapszerződés szerint az eurózóna egyetlen tagját sem zárhatja ki. Az Európai Központi Bank (EKB) azonban annyira csökkentheti a görög bankok refinanszírozási lehetőségeit, hogy Athénnak nem marad más választása, s más fizetőeszközt kell bevezetnie.
A grexit esetleges veszélyeivel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Valóban nem kellene komolyan venni Athén távozását, s a sérülékeny francia és az olasz gazdaság sem érezné meg ennek hatásait? Sokan nem így látják. A 2012 októberében életbe lépett Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) ugyanis önmagában még nem jelent garanciát a teljes stabilitásra, de a dominóeffktus esélyét valóban csökkenti. 2010-ben Berlin még azért ragaszkodott annyira Görögország euróövezetben való maradásához, s az ország megmentéséhez, mert más euróövezeti országok bukása is elkerülhetetlen lett volna. Ne feledjük, Írországot és Portugáliát is csak hitellel sikerült megmenekíteni, s részben legalábbis, talpra állítani. Azóta azért javult a helyzet, de még messze nem ideális, kivált a magas francia és olasz államadósság miatt.
Görögországgal kapcsolatban az eddigi „mi pénzt adunk, ti hajtsatok végre fontos reformokat” stratégia sem volt hosszabb távon működőképes. Bár a görög kormány még nem tudta lehívni az összes hitelt, a reformokra való nyitottsága sem a régi, mivel a lakosság nagy részének elege van a megszorításokból. A görögök nem óhajtanak továbbhaladni a hitelezők által előírt úton, hiszen ők csak azt tapasztalták, hogy megugrott a szegények aránya, jelentősen csökkent az életszínvonal.
Az euróövezet országai az összes görög adósság nyolcvan százalékát, mintegy 260 milliárd eurót fedeztek. Amennyiben Görögország távozna az euróövezetből, ez a pénz, vagy legalábbis ennek egy jelentős egyszerűen elveszne. Ezért a grexit helyett mindenki számára jobb megoldás lenne a részleges adósságelengedés.
A Spiegel hétvégi cikke után több vezető közgazdász jelentkezett szólásra, s figyelmeztetett a görögök eurózónából való esetleges kilépésének veszélyeire. Peter Bofinger a Welt am Sonntagnak kifejtette, egy ilyen lépés igen nagy rizikót jelentene a teljes euróövezetre nézve. „Még ha Görögország helyzetét nem is lehet már tagállaméhoz hasonlítani, ezzel csak kiengednénk a szellemet a palackból, s a helyzeten nagyon nehezen lehetne úrrá lenni” – hangoztatta.
A münccheni központú gazdaságkutató intézet, az Ifo elnöke, Hans-Werner Sinn is úgy vélte, inkább az adósságelengedés jelentené a megoldást. Mint mondta, Görögország még mindig mérföldekre van attól, hogy versenyképessé váljon. Úgy véli, sosem lesz abban a helyzetben, hogy valóban képes legyen a hitel visszafizetésére.
Olli Rehn volt pénzügyi biztos szerint elkerülhető az adósságelengedés, ha hosszabb időt adnának Görögországnak a hitel visszafizetésére. A Berenberger Bank számításai szerint ha Athén búcsút intene az euróövezetnek, 70 milliárd eurónyi német adópénz veszne el. A lakosság háromnegyede mindenesetre úgy nyilatkozott, mindenképpen azt szeretné, hogy hazája az euróövezetben maradjon. Csak a megkérdezettek negyede utasítja el a közös európai valutát.