A hétfőn megkötött bérmegállapodás értelmében 2015. január elsejétől a minimálbér havi bruttó összege 105 ezer forint, a garantált bérminimum havi bruttó összege pedig 122 ezer forint összegű lesz. Ezen kívül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum vállalatok számára 3-4 százalékos béremelésről szóló ajánlást is megfogalmaztak a munka világának képviselői.
A most megkötött megállapodás eredetileg magába foglalta volna a korkedvezményes nyugdíj és a cafetéria-rendszer átalakítását is, de ezekről nem sikerült egyezségre jutni. Ugyanakkor a korkedvezményes nyugdíjrendszer a holnapi nappal kivezetésre kerül, viszont még nem született meg a helyébe lépő jogszabály, amely garanciát adhatna a nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javítására. A tervek szerint erről februárban tárgyalnak majd, és várhatóan tavasszal terjesztik a törvényjavaslatot a parlament elé. A késedelemnek azok láthatják a kárát, akik számára az újév első negyedévében lenne esedékes a korkedvezményes nyugdíj, hiszen ebben az időszakban nem lesz megfelelő rendelkezés számukra.
A munkavállalók képviseletében, Gaskó István úgy nyilatkozott, hogy egy olyan megállapodást sikerült létrehozni, ami rendezi a bérkérdéseket, valamint az egyéb konfliktusos dolgokat, ugyanakkor „nem túl boldog tőle senki”.
A munkaadók képviselője szerint a bérmeghatározás kismértékben meghaladja a kormány által prognosztizált gazdasági növekedés mértéket, ezért nem lesz könnyű a munkáltatóknak tartani magukat hozzá, viszont különösen fontos, hogy a béremelés ne veszélyeztesse a munkahelyeket.
Varga Mihály megismételte a korábbi kormányzati álláspontot arról, hogy Magyarország jövője csak munkára építhető, és a kormány kitart amellett, hogy az ország gazdasági növekedésének záloga a foglalkoztatottság növekedése.
A minimálbérről elmondta, hogy 2014-hez képest 3,4 százalékos emelkedés figyelhető meg, ugyanakkor ez még mindig az Unió alsó harmadába tartozó érték.
A minimálbér bevezetése óta hazánkban a minimálbér relatív értéke jelentősen változott. A bevezetésekor, 1989-ben az átlagkereset 34 százalékát tette ki, míg 2000-ben már csak 29 százaléka volt - jóval elmaradva az EU-átlagtól. 2001-ben és 2002-ben a kormány megduplázta a minimálbért, aminek aránya így az átlagkeresethez mérten 39 illetve 43 százalékra nőtt, majd 2011-ben a kormány újabb nagymértékű emelést hajtott végre, 78 500 forintról 93 ezer forintra növelve a minimálbér mértékét, mely ismét jelentős terhet jelentett a vállalatok számára. 2012 óta a minimálbér-emelések évről évre csökkentek, 2013-ra 5000 forinttal, 2014-re pedig már csak 3500 forinttal emelte meg a kormány a minimálbért, amely megegyezik a jövő évi minimálbér emelkedésének ütemével is.
A nettó minimálbér - akárcsak idén - 2292 forinttal emelkedik jövőre, a garantált bérminimum pedig 2620 forinttal. A nettó minimálbér összege így 66 483 forintról 68 775-re emelkedik, a garantált bérminimumra bejelentettek pedig jövőre 79 910 forintot vihetnek haza. A jövő évi növekedés a minimálbéresek esetében kisebb mértékű lesz, mint az idei, viszont a nettó garantált bérminimum jövőre 7 százalék többletet hoz az érintetteknek.
A szakszervezetek elégedetlenségének oka, hogy évi 10 százalékkal kellene emelni a minimálbéreket ahhoz, hogy 2018-ra elérje a minimálbér értéke a létminimumot. Ehelyett viszont 3-4 százalék közötti emelkedés figyelhető meg, mely jócskán elmarad még ettől a szinttől, miközben jövőre a létminimumhoz szükséges összeg is pár ezer forinttal várhatóan tovább fog emelkedni.
A sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter kitért arra is, hogy sokat dolgoztak a pedagógusok, a rendvédelem és az egészségügyben dolgozók bérének emelésén is. Ennek ellenére megfigyelhető, hogy a pedagógusok bérének elválasztása a minimálbértől 5-10 ezer forintos emelkedéstől fosztja meg a tanárokat. Míg a minimálbér összege 2015-ben 105 ezer forint lesz, a tanárok fizetését 101 500 forintos minimálbér figyelembevételével számolják ki. Ennek következménye, hogy egyes pedagógusok csaknem 12 ezer forinttal keresnek kevesebbet idén, mint ahogy a régi számítás mellett alakulhatott volna fizetésük. A Hoffmann Rózsa alatt kidolgozott pedagógus-életpályamodell egyik fontos garanciája az volt, hogy a pedagógus fizetések a minimálbér emelkedésével együtt növekedik, viszont ez csak 2014-ben történt meg, és a következő évtől meg is szüntetik. A döntés ellen nem csak a szakszervezetek képviselői, hanem a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is tiltakozott.
Az MSZP továbbra is százezer forintos nettó minimálbért javasol, méghozzá úgy, hogy a munkáltatók járulékterhei változatlanok maradjanak - olvasható a párt közleményében.
