Orbán Viktor és a szóvivői azt állították, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét. Nézzük a tényeket. Az első szakaszban 1998-tól 2002-ig az első két évben a nyugdíj-emelés évi mértéke 50 000 alatt maradt. Ugyanez látható a mostani 2010-2011 és 2012 évben. Jöttek a választások, akkor megemelték 60 000 forint fölé, most jön 2015, a nyugdíjam éves szinten csak 2000 forinttal emelkedik majd. A növekményt pedig elviszi a magas áfa. Orbán Viktor kijelentette, hogy a jóléti állam megszűnik, de az ő számukra miért nem? A csókosok gazdagodnak, van, aki négy helyről is kapja a pénzét és havonta 2 600 000-et haza. Becsületes munkával ezt megkeresni nem lehet. Ma ott tartunk, ahogyan az író írja "És, aki száz meg százezreket rabol, bírája lészen annak, akit a szükség garast rabolni kényszerített." A felállított szobor arra vár, hogy elkészüljön Orbán Viktor portréja és azt is a sas mellé helyezzék, mert fiatalabb korában ő is támadta az arkangyalt.
A bizonyíték Ilkei Csaba újságíró 2003-ban megjelent cikke: "Független országgyűlési képviselőként 1991-1994 között viszonylag közel ültem a parlamentben Orbán Viktorhoz. Amikor a KDNP valamelyik képviselője kezdett beszélni, Viktor refrénszerűen megszólalt „Térdre, imához!” s néha ki is ment. Orbán Viktor maga mondta, hogy gyerekkorában faluszéli házban laktak és nem volt fürdőszobájuk, tehát tudnia kellene, milyen a szegény emberek sorsa, és mégsem törődik azokkal, hogy legyen munkájuk, ehelyett a gazdagoknak osztogatja a pénzt. Igaz azóta ő is meggazdagodott. De beszélhetnénk a székházeladásáról is. Hova került az érte járó pénz? Ott van a Kaya Ibrahim és Joszif Tot ügye is, miért nem végzett a főügyész ezekben az ügyekben vizsgálatot? Vagy a 12 állami gazdaság eladása. Egy pár szót Kövér Lászlóról.
Aczél Endre szerint a nagyapja érdemei miatt, felvételi nélkül került az egyetemre. Csodák csodája az egyetemet 27 éves korában végezte el. Az internet tanúsága szerint kétszer megbukott és megint a nagyapa érdemei segítették ki. 2013. június 22-én a hortobágyi templomban azt mondta: „Mi magyarok saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hogy nekünk a kommunistákból is a legalja jutott”. Aki bővebben akar ezekről a dolgokról tudni, olvassa el Debreczeni József: A politika fertője című könyvét, legfőképpen a 33. oldaltól kezdve.