Az uniós állam- illetve kormányfőknek ezúttal egyetlen nap is elegendő volt ahhoz, hogy mindenben egyetértsenek, így a csütörtök-péntekre tervezett csúcstalálkozó, az Európai Tanács ülése pénteken már nem folytatódott.
A tanácskozás középpontjában a Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság új elnöke által előterjesztett európai beruházási csomag, illetve a keleti partnerség kérdése, kiemelten az ukrajnai helyzet és az Oroszország elleni szankciók kérdése állt. A bizottság tervei szerint a következő három évben, 21 milliárd euró uniós forrás és az Európai Beruházási Bank hiteleinek felhasználásával, túlnyomórészt magántőke mozgósításával 315 milliárd euró értékű beruházásnak kellene megvalósulnia.
Az uniós forrásokhoz azonban tagállami hozzájárulásra van szükség. Juncker közlése szerint a tagállami hozzájárulások mértékéről nem folyt mélyreható vita, hiszen egyelőre még kiforratlan elképzelésekről van szó, de egyetlen tagország sem zárta ki, hogy hozzájárulna a beruházási alaphoz, amely az európai gazdasági fellendülést célozza. A beruházási alapnak jövő júniusig kell felállnia, az Európai Beruházási Bank már januárban elkezdi a projektek finanszírozását.
Az Oroszországgal szembeni lépések és az ukrán válság kapcsán is egységes álláspont alakult ki, Donald Tusk az Európai tanács új elnöke bejelentette, 2015 márciusában visszatérnek a kérdésre. Addig is az EU egységes, közös álláspontja szerint maradnak a Moszkva elleni szankciók, mindaddig, míg az ukrán állam szuverenitása nem áll helyre. Angela Merkel német kancellár egyértelművé tette, hogy Ukrajna területi integritása a feltétele az Oroszországgal szembeni szankciók megszüntetésének. Úgy fogalmazott, "A büntetőintézkedések konkrét okok miatt születtek, és csak ezek megszűnése esetén lehet őket megszüntetni". Jean-Claude Juncker azt hangsúlyozta, nyitva kell hagyni a párbeszéd csatornáit Moszkvával.
A tanácskozás után kiadott zárónyilatkozat szerint az EU a továbbiakban is kész elősegíteni és támogatni az ukrajnai reformfolyamatot. A kelet-ukrajnai helyzetet az Európai Tanács változatlanul aggasztónak tartja, és jelzi, hogy szükség esetén további lépéseket is tesz. Ezt igazolja az is, hogy csütörtökön is az EU tovább szigorította a Krím és Szevasztopol ellen elrendelt szankciókat.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az uniós csúcs után újságíróknak arról beszélt, hogy vannak nézetkülönbségek az uniós tagországok között , de az ukrajnai válság kérdésében megpróbálnak egységes álláspontot kialakítani. Úgy fogalmazott, „Az ukrán szuverenitás mellett kiállunk, de Oroszország ellen újabb szankciókat nem vezetünk be”, Oroszországot pedig megfelelő súlyán kell kezelni, nem lehet végzetesen legyengül országként tekinteni rá, szögezte le. „Csínján az elhamarkodott véleménynyilvánítással" – mondta a magyar miniszterelnök.
Az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás és stratégiai partnerség kapcsán Orbán azt emelte ki, hogy most először érzékelte, vannak olyan kérdések, amelyeket szakértői szinten nem lehet rendezni, vagyis politikai döntést igényelnek. Véleménye szerint ilyen a szuverenitás kérdése, az, hogy milyen módszerekkel rendezzék a jogvitákat és leszögezte, Magyarország ragaszkodik az államok szuverén igazságszolgáltatásának a rendszeréhez.
Pénteken mintegy 1000 személy 30 traktorral tiltakozott Brüsszelben az Európai Bizottság székhelye előtt az Egyesült Államokkal tervezett szabadkereskedelmi egyezmény valamint az európai megszorító intézkedések ellen. A demonstrálók, zöldek és szakszervezetisek, európai csúcsvezetők képmásait égették el szimbolikusan.
