A hazai 24-25 ezer tonna halgazdasági halból 14 ezer tonna kerül a piacokra, kereskedelmi láncokhoz. Ennek a mennyiségnek a háromnegyedét karácsonykor vásárolják meg a magyarok. Az átlagos évi halfogyasztás fejenként 4-4,5 kiló, amelynek nagyjából a fele hazai, másik fele tengeri halkonzerv, illetve fagyasztott termék. Ezzel a mennyiséggel az unió halrangsorának a végén kullogunk, hiszen a tengerrel, sőt, még a Balatonnal sem rendelkező osztrákok például évente 16 kiló halat esznek. A '90-es évek elejéhez képest viszont szinte megkétszereződött a hal iránti kereslet, így még ez a nem egészen öt kiló is jelentős előrelépés. Sokat mondó adat, hogy ugyanezen idő alatt a hazai húsfogyasztás 78 kilóról 40-45 kilóra csökkent.
A karácsonyi asztalokra kerülő hal háromnegyede még mindig a ponty, de egyre népszerűbbek a ragadozó, illetve a nemes halak.
Magyarországon 160 ezer hektár élővízfelület és 24 ezer hektár tógazdasági vízfelület található. A kormányzat szándéka szerint 2016-tól minden hazai élővízen megszüntetnék a halászatot. A halgazdászok úgy vélik, a horgászlobbi nyomásának enged a kormány, ezzel durván beavatkozva az ökológiai rendszerbe, hiszen nem lesz, aki az úgynevezett invazív fajokat, törpeharcsát, busát, ezüstkárászt gyérítse. Ezek a betelepített, vagy betelepült fajok az őshonos halak életterét foglalják el. Ezt a halászati tilalmat a Balatonon már bevezették, így ott akár ukrajnai, vagy még távolabbi vizekből származó fogast is lehet enni a hazai hal mellett, csak balatonit nem, hiszen a horgász nem értékesítheti a fogást legálisan az éttermekben.
Hamarosan a Tisza partján sem ehet majd a vendég tiszai halat. A halgazdasági szakemberek szerint ezúttal sem szakmai, hanem lobbierő alapján születik a döntés. Pedig megoldható lenne a horgászati célú halgazdálkodás is. A szakemberek már évek óta arra is figyelmeztetnek, hogy a lehalászás elmaradása miatt például a Balatonon néhány éven belül tömegesen pusztulhatnak a matuzsálemi kort megért busák.
- Az egyre korszerűbb halgazdasági technológiáknak köszönhetően például Európában Magyarország áll az élen az afrikai harcsa tenyésztésében évi 15000-1800 tonnás termeléssel, de egy új szürke harcsa - ez a hazai leső harcsa - nevelési modelljét is kidolgoztuk és remélem hamarosan már ebből is nagy tétel kerülhet a piacokra - nyilatkozta a Népszavának Lévai Ferenc. Az Aranyponty Zrt. elnök-vezérigazgatója, halászati szakember hozzátette, jelenleg már három-négy gazdaság is foglalkozik tokhal termeléssel. Előre tört a szálkamentes, jól feldolgozható halak tenyésztése, jelentősen bővítve a választékot.
A szakember szerint négy-öt éven belül meredeken emelkedni fog a hazai halfogyasztás, s ebben szerepet játszik az is, hogy mind több a tudatos halfogyasztó. Egyelőre határt szab a fogyasztás bővülésének, hogy kevés a halelárusító hely, a feldolgozó kapacitás. A tervek szerint az 50-60 évvel ezelőtti gyakorlat korszerű feltámasztásával újra kitelepülnek a halasok a városokba, lakótelepekre, megjelennek ismét a mozgó árusok.
Kétségtelen, ma már nem igaz az a valaha volt reklámszöveg, hogy "Mondja marha mért oly bús, olcsóbb a hal, mint a hús". Ennek többnyire már az ellenkezője tapasztalható az árcédulákon. Lévai Ferenc szerint azonban az olcsóbb halban is megtalálhatóak a szervezet számára előnyös anyagok, illetve a heti két halnap még mindig kevesebbe kerül, mint a rengeteg gyógyszer, amit a magyarok megvesznek elhízás ellen, amelyen segítene, ha több halat ennénk.