Húsnagykereskedőket vettek őrizetbe az adó-, és vámnyomozók egy hete a Ferencvárosban – adta hírül a Fullánk című szlovákiai magyar hírportál. Öt cég vezető munkatársai kerültek hetvenkét órás őrizetbe. Szinte egész Budapest boltjait, vendéglőit ez az öt cég látta el hússal azok, akiket elfogtak.
A lap a cégek belső köreiből származó információk alapján úgy tudja, hogy a szálak Ausztriából indultak. A Bécstől hetven kilométerre eső Hollabrunnból egy nagy családi cég szállította a húst a magyar kereskedőkhöz. A hetente akár négy-ötezer sertést is feldolgozó nagyvállalkozó saját szállítmányozási cége hozta Magyarországra az árut. Azonban a teherautók általában nem a telephelyeken, hanem nagyobb parkolókban rakodtak át, elsősorban éjjel és hajnalban, a szállítólevelet pedig sokszor összetépték. A sofőrök készpénzben kapták meg a hús ellenértékét, természetesen számla nélkül. Az így megszerzett árut egy magyar „számlagyáros” cég tettre „hivatalossá” úgy, hogy papíron kivitték a szállítmányt – többnyire Szlovákiába. A számlázó húsz forintot kért kilogrammonként, így áfa nélkül aztán jóval olcsóbban szállítottak a boltokba és vendéglőkbe.
A cég – a Fullánk szerint - péntekenként küldte el árjegyzékét Magyarországra, abból rendeltek a kereskedők. Amúgy nem szállított drágán. Például egy kilogramm húsos csont 0,30, egy kilogramm sertésmáj 0,50, ugyanennyi tarja, 2,16 euróba került.
Mivel áfát sohasem fizettek, milliárdokkal károsították meg az államot. Ezután került sor a múlt csütörtökön az előzetes letartóztatásról döntő tárgyalásra, csakhogy a bírónő kénytelen volt elhalasztani a döntést. A hetvenkét órás őrizetbe vétel ideje lejárt és még aznap este kiengedték a kereskedőket. A példátlan eset a nyomozó hatóságok hibája miatt történt.
A Népszava megkérdezte az ügyben eljáró Nemzeti Adó-, és Vámhivatalt, valamint a nyomozást felügyelő ügyészséget is, hogyan történhetett mindez. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy nem tartanak-e attól: a szabadlábra helyezett gyanúsítottak meghiúsíthatják a büntetőeljárás eredményes lefolytatását. Megkérdeztük, hogy felelősségre vonásra is sor kerülhet-e a botrány ügyében, illetve, hogy történt-e már hasonló eset. Az előzetes letartóztatást ugyanis elsősorban azért rendeli el a bíróság, hogy megakadályozza a szökést, elrejtőzést – különös tekintettel az ügy súlyára. Szempont továbbá, hogy, bűnismétlést ne követhessen el a gyanúsított, illetve, ha fennáll a gyanú, hogy a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével megnehezítené, meghiúsítaná vagy veszélyeztetné a bizonyítást.
A NAV bűnügyi szóvivője, dr. Sárközi Alexandra kérdésünkre azt közölte: „a kérdéses ügyben a nyomozó hatóság nem kapott időben tájékoztatást az előterjesztésére vonatkozó ügyészi döntésről és a tárgyalás időpontjáról”. A gyanúsítottak – szerintük - nem tudják kivonni magukat a felelősségvonás alól. Kimutatásuk - szavai szerint - nincs, ez rendhagyó esetnek minősül, hasonló tapasztalatuk nem volt ezidáig.
A Fővárosi Főügyészség szóvivőt helyettesítő ügyésze, dr. Kovács Gergely Ákos lapunknak adott válasza szerint viszont „az ügyben a kényszerintézkedés tárgyában tartandó ülés megtartásának feltételei nem álltak fenn, mert a nyomozó hatóság (a NAV – a szerk.) nem állította elő az egyik gyanúsítottat, illetve nem biztosította a gyanúsítottak és a védők számára az őket megillető iratmegismerési jogot. Az ügyészség az ügyben nem hibázott. Az esetleges felelősségre vonásról és a folyamatban lévő nyomozásról további tájékoztatást a nyomozó hatóság adhat.”
A kör ezzel bezárult, jelenleg nem tudni, hogy az újabb áfabotrány szabályos felderítését ki és miért akadályozza.