A Mol és a horvát kormány közötti nézeteltérések 2009-ig nyúlnak vissza. Ekkor kötötte meg a Sanader-féle kormánnyal a Mol privatizációs szerződését, melyben az állt többek között, hogy a horvát kormány visszavásárolja az Okoli földalatti gáztározókat és átveszi a gázüzletágat. A horvát kormány a szerződés megkötésének évében kért egy év haladékot az üzletág átvételére, de végül az sem 2010 végén, sem az óta nem történt meg. Sanader utódja, Jadranka Kosor 2010-ben már elállt a gázüzletág visszavásárlásától, egyes értesülések szerint az ügylet létrejöttének gyanús körülményeire hivatkozott, és felettébb károsnak tartotta volna Horvátországra nézve.
A Mol egy ideig próbálta bíróságon kívül megoldani az ügyet – például felajánlotta, hogy 1 milliárd kunás hitelt ad a horvát kormánynak, hogy az tudja rendezni adótartozását -, de mikor világossá vált, hogy nem történik fejlemény az ügyben, 2013-ban elfogyott a türelme, és úgy határozott, hogy bepereli a horvát kormányt. A vád szerint csaknem kétmilliárd kunás – közel 80 milliárd forintos – kiesést okozott a Mol-nak a horvát szerződésszegés.
Miközben a Mol a horvát kormányt perelte, a horvátok a Mol-vezért, Hernádi Zsoltot vádolják korrupcióval szintén a 2009-ben történt ügyek miatt, melynek tárgyalási napját február 12-ére tűzte ki a horvát bíróság. Jelen állás szerint a Mol-INA ügynek még koránt sincs vége, és egyelőre nem megjósolható a végkimenetele. Horvát kormányközeli forrás szerint bár a kabinetet meglepte, hogy a Mol a washingtoni választott-bírósághoz fordult, ugyanakkor a panaszok benyújtásával sikerült időt nyernie a zágrábi kormánynak, és felkészülési előnyt szerezni a Mollal szemben.