A tervek szerint a veszteséges, állami tulajdonban lévő Vértesi Erőműnek évi többmilliárdos támogatását biztosító úgynevezett „szénipari szerkezetátalakítási támogatást” kilowattóránként 17 fillérről 21 fillérre növelnék. A „kapcsolt szerkezetátalakítási támogatás” díjtételét pedig 1 forint 71 fillérről 2 forint 8 fillérre emelik. Ez utóbbi tarifaelemből beszedett pénz arra kell, hogy a kormány árcsökkentései miatt a csőd szélére került távhő cégek - az évente hozzávetőleg 55-60 milliárd forint támogatás segítségével -, életben maradhassanak. Van csökkenő tétel is, így a nyugdíjas villamosenergia-ipari dolgozók kedvezményes áramtarifájának forrásául szolgáló tételt kilowattóránként 20-ról 13 fillérre csökkentik. Mindez szakmai számítások szerint összességében 34 filléres – megközelítőleg egyszázalékos – áramáremeléshez vezet az ipari fogyasztók körében. A több ezer egykori villamosenergia-ipari dolgozó viszont a támogatás elvonás miatt akár 13 százalékos áramár emelkedéssel is számolhat.
Egyes szakértők ugyanakkor úgy vélik: ez a díjnövekedés csak egy része lesz annak a drágulásnak amit az ipari szektor jövőre tapasztalhat. A kormányzat ugyanis az áramárba épített egyéb tarifa elemeket – például az úgynevezett rendszerirányítási díjakat - is módosítani szándékozik, hogy növelje a villamosenergia ellátó rendszert felügyelő állami vállalat, a Mavir bevételeit. Ezt annak ellenére tenné meg a kormányzat, hogy Magyarországon egyes becslések szerint jelenleg mintegy 30 százalékkal már most is magasabbak az áram nagykereskedelmi árak, mint például Szlovákiában. Az ebből keletkező „luxus profitot” az ugyancsak állami kézben lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. teszi zsebre.
Érdemes megjegyezni: a hazai piacon vásárló ipari áramfogyasztók eddig is rosszabbul jártak, mint a külhoni versenytársaik. Az európai országok zömében ugyanis az elmúlt évek során mintegy harmadával csökkent az áramár. Ezt a mérséklődést azonban idehaza nem követték teljes egészében a díjak, mert a szolgáltatók kénytelenek voltak a vállalati szektorra hárítani a kormány által a háztartások körében végrehajtott erőszakos rezsicsökkentések miatt a lakossági üzletágban évről-évre keletkező milliárdos veszteségeiket.
Elemzők megjegyezték: nem igaz a kormányzat által előszeretettel táplált tévhit, hogy az ipari szektor áremelései nem érintik a lakosságot. Az áramárak növekedése ugyanis megjelenik a termékek és szolgáltatások árában, így növelik a családok költségeit is.