A gyógyszer-rezisztenciát az antibiotikumok helytelen és túlzott használata okozza, mely arra ösztönzi a kórokozókat, hogy új utakat keresve legyőzzék őket. Évente 10 millió embert ölhetnek meg 2050-re az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumok – riadóztatott egy új brit tanulmány, amely David Cameron kormányfő megrendelésére készült.
A Goldman Sachs volt vezető elemzője, Jim O’Neill irányításával mérte fel a londoni Cityben egy kutatócsoport, mi történhet, ha a kormányok nem tesznek lépéseket, nem vetnek véget az antibiotikumok túlzott alkalmazásának. A neves közgazdász úgy nyilatkozott, a gyilkos szuperbaktérium terjedése „biztosabb”, mint a klímaváltozás várható hatásai.
A tanulmány szerint Európában és az Egyesült Államokban évente 50 ezer embert vihetnek el az antibiotikumokra rezisztens baktériumok. Jelenleg világszerte egy év alatt 700 ezren veszítik életüket e fertőzések miatt. A csapat által készített modellekből kiolvasható, hogy ha a világ nem változtat drasztikusan gyógyszerfelírási, gyógyszerszedési szokásain, az antibiotikumok túlzott alkalmazásán, a szuperbaktériumok elszabadulhatnak, a következő 35 évben 300 millió ember halhat meg világszerte.
Ez pedig azt jelenti, hogy a szuperbaktériumok legalább olyan fenyegetőek, mint a rák, a kolera, a cukorbetegség, s legalább annyi áldozatot szedhetnek, mint a világon történő közlekedési balesetek együttvéve. Leggyakrabban az E.coli- és a tbc-baktériumokból fejlődnek ki a legerősebb antibiotikumokra sem reagáló kórokozók.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérései szerint a világ minden régiójában feltűntek már a szuperbaktériumok. Indiában évente kétmillióan, Kínában évente egymillióan, Indonéziában évente 300 ezren halhatnak meg, Afrikában évente négymillió ember halálát okozhatják a rezisztens baktériumok.
Ha nem tesznek komoly lépéseket a fertőzések megelőzésére és nem változtatják meg az antibiotikumok gyártásának, felírásának és használatának módját, a világ egyre többet veszít a globális közegészségügy javaiból, a következmények pedig pusztítóak lesznek.
Laura Piddock, a Birminghami Egyetem mikrobiológusa szerint a világnak most úgy kell a veszélyre reagálnia, ahogy az 1980-as években tette az AIDS terjedésére. "A gyógyszer-rezisztencia legyőzéséhez politikai akaratra, minden érdekelt elkötelezettségére, kutatási és megfigyelési programok jelentős mértékű finanszírozására lesz szükség" – hangsúlyozta Piddock.
A brit közgazdászok a közegészségügyi kiadásokat is felmérték, s arra jutottak, a tömeges halálozás miatt évente 100 ezer milliárd dollárt venne le a globális GDP-ből, ez annyi, mint a Nagy-Britannia 35 évi GDP-je együttvéve.
O’Neill konzultált Lord Sternnel, aki Tony Blair felkérésére a klímaváltozás globális hatásait felmérte, s arra jutottak, hasonló horderejű problémáról van szó. Brit kutatók már korábban figyelmeztettek, hogy az aids-ellenes küzdelemhez hasonló világméretű kampányt kellene indítani. A kutatócsoport 2016-ban teszi közzé végleges jelentését.