RMDSZ;Victor Ponta;Markó Attila;Klaus Johannis;miniparlament;

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarok többsége is a kilépést támogatja FORRÁS: YOUTUBE

- Újratervez az RMDSZ a kilépés után

Elmaradt a meglepetés, az RMDSZ szombaton ülésező miniparlamentje is jóváhagyta a szövetség kilépését a román kormányból. A Ponta-kabinet nem kerül kisebbségbe, hétfőn bemutatják az új szerkezetet, az RMDSZ pedig előre jelezte, hogy megszavazza azt.

Az RMDSZ döntéshozó testülete, a miniparlamentként is emlegetett Szövetségi Küldöttek Tanácsa (SZKT) három ellenszavazat és hét tartózkodás mellett fogadta el a Szövetségi Állandó Tanács november végi, a kormányból való kilépésre vonatkozó javaslatát.

Az RMDSZ azért döntött így, mert a román államfőválasztás második fordulójában a romániai magyarság nagyobb számban vett részt a választáson, mint az elsőben, amikor magyar jelöltek is indultak, és Klaus Johannisra szavazott, annak ellenére, hogy az RMDSZ nem támogatta a nagyszebeni polgármestert.

Első fordulóban ugyanis premiernek számító módon nemcsak az RMDSZ indított államfőjelöltet elnöke személyében, hanem Tőkés László pártja, az EMNP is, azzal indokolva, hogy a többes magyar jelölés mozgósító erővel bír. Kelemen Hunor RMDSZ elnök a novemberi döntés után bejelentette, meg kell hallaniuk a választók szavát, akik egyértelműen Victor Ponta ellen voksoltak.

A szombati SZKT ülésen azt is elmondta, hogy az RMDSZ közvélemény-kutatást rendelt a második forduló után, amelynek eredményei alapján a kormányból való kilépés mellett döntöttek. „Ez volt a választók üzenete, és bízom abban, hogy helyesen döntünk, hogy meghallgatjuk ezt. A közvélemény-kutatásból mindössze néhány konklúziót emelek ki: a második fordulóban több romániai magyar szavazott, mint az elsőben. És mindezt úgy, hogy egyetlen román jelölt sem szólította meg őket.

Nem igaz, hogy a magyar-magyar versenynek mozgósító hatása van, mint állították ezt régebben egyesek pártalapítási szándékkal. Hazudtak, térdre akarták kényszeríteni az RMDSZ-t, és átvenni a helyét” – szögezte le. „A magyar választók egy részét egyik magyar jelölt se tudta megszólítani. Nem bíztak bennünk, és ezzel szembe kell nézni, ki kell mondani, őszintén. Nekünk kell változnunk, változtatnunk. …. Újratervezésre van szükség, hiszen a világ változik, és ez a változás az RMDSZ-t sem kíméli” – fogalmazott Kelemen.

A kormányzás, Victor Ponta kabinetje nem kerül veszélybe az RMDSZ kilépésével. Pontaéknak meglesz így is az egyszerű többségük, az új felállású kormányt hétfőn mutatja be a miniszterelnök. AZ RMDSZ jelezte – megszavazza a kabinetet, vélhetően a költségvetést is, konstruktív ellenzékiségre készül.

Az SZKT döntött arról is, hogy az RMDSZ tisztújító kongresszusát 2015. április 17-18. között, Kolozsváron tartják. A romániai magyar politikusok tiltakozó határozatot fogadtak el a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításáról hozott bírósági ítélet miatt.

Megvádolt politikus

Magyarország és a romániai restitúciót kiemelt figyelemmel kísérő Egyesült Államok védelmét kéri Markó Attila RMDSZ-képviselő, volt kisebbségügyi államtitkár, akit a Székely Mikó-ügyben, mint a restitúciós bizottság tagját három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság.

Markót megvádolták abban a restitúciós ügyben is, amelynek fővádlottja a szervezett bűnözés elleni főügyész. A magyar politikus mentelmi jogát múlt héten megvonta a parlament, annak ellenére, hogy Markó Attila azon a 2011. március 15-i bukaresti ülésen, amikor az inkriminált, az ügyészség szerint az államnak 62 millió eurós kárt okozó kárpótlásról döntött a testület, nem volt jelen, a jegyzőkönyvet nem írta alá, magyar ünnep lévén, választókörzetében koszorúzott.

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) beidézte Markót, aki nem jelent meg, Budapestre utazott. A DNA egyelőre nem adott ki elfogatóparancsot, nem körözik a magyar politikust, de megtehetik.



Tiltakozik a költségvetési törvény azon pontja ellen a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) is, amely megszüntetné a pedagógusbérek minimálbérhez kötését. Szombaton Horváth Péter, az NPK elnöke és 13 rangos állami, illetve egyházi iskola vezetője nyílt levélben kérte a miniszterelnököt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) illetékes vezetőit, valamint a parlamenti pártok frakcióvezetőit, hogy továbbra is a minimálbérhez kötötten emelkedjenek a pedagógusok bére, és ne változtassanak a vonatkozó szabályozáson.