roma;roma integráció;Balog Zoltán;szegregáció;Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány;antiszegregációs-kerekasztal;

- Kampány a roma gyerekek elkülönítése ellen

A kampány szervezői azt szeretnék elérni, hogy az országgyűlés szavazzon az iskolai szegregációt lehetővé tévő törvénymódosítás ellen. A civilek hangsúlyozzák: kutatások bizonyítják az integrált oktatás szükségességét, a szegregáció pedig az egész társadalomra nézve veszélyes. Balog Zoltán miniszter hajthatatlan, szerinte a civil jogvédők félremagyarázzák a kormány javaslatát, amelyet egy kisebb, a jogvédők szerint lényegtelen kiegészítéssel tegnap fogadott el a törvényalkotási bizottság.

"Együtt jobb!" - hangzik annak az elektronikus plakátkampánynak a szlogenje, amelyet a Roma Sajtóközpont hívott életre annak érdekében, hogy civil szervezetekkel, vállalatokkal és médiafelületekkel karöltve felhívják a figyelmet: a roma és nem roma gyerekek együtt tanulása mindenki számára előnyös és hosszútávon kifizetődő megoldás. A kampánnyal elsősorban azt szeretnék elérni, hogy az országgyűlés ne fogadja el azt a törvénymódosítási javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy egyes iskolákban szegregáltan oktathassák a roma gyerekeket. A civil szervezetek célja, hogy felhívják a kormány figyelmét az elkülönítés társadalmi és gazdasági veszélyeire.

A kampány során egy kép és egy rövid szöveg jelenik meg a csatlakozó közösségi média oldalán, weboldalán. A fotókon gyerekek és felnőttek - mint dr. Kállai Ernő volt ombudsman, Dinók Henrietta MTA kutató vagy Gulyás Erzsébet építész - szerepelnek, akik mind integrált osztályokban tanultak és értek el sikereket. A kampány szervezői a Tárki Életpálya kutatásának eredményeivel is alátámasztják, mekkora húzóerőt jelenthet a kitörésre egy roma tanulónak, ha már csak egyetlen középosztálybeli barátja van. A 2006-2012 között készült felmérés szerint a 2006-ban középiskolába beiratkozott évfolyam nem roma tanulóinak csaknem 10 százaléka nem szerzett középfokú végzettséget, míg a roma tanulóknál ez az arány mintegy 50 százalék. Egyetemi tanulmányait pedig a romák csupán 5 százaléka kezdi meg, szemben a nem romák 35 százalékos arányával.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a lemorzsolódási különbséget a kortárs kapcsolatokban meglévő alapvető különbségek okozzák. Az eltérő társadalmi státusú társadalmi csoportok közti kapcsolatok - még inkább a barátságok - átsegíthetik a nehezebb helyzetben levő, alacsonyabb státusú csoportok tagjait a sorsdöntő pillanatokban. A kutatásban részt vevő fiatalok esetében egyetlen egy magasabb státusú barát hatása akkora volt, hogy a lemorzsolódási arány kevesebb, mint harmadára csökkent.

Más vizsgálatok is bizonyítják, hogy a tanulók közötti válogatás jelentősen csökkentheti az iskolarendszerek hatékonyságát is. Az iskolai szegregáció ezért még azon kevés roma diák későbbi pályafutására is károsan hat, akik - a túlnyomórészt rosszul felszerelt és szaktanári hiánnyal küszködő - roma többségű iskolákból jó tanulmányi eredménnyel kerülnek középiskolába.

Kérdés persze, hogy a kormányzatra, azon belül is a szegregáló nyíregyházi Huszár-telepi görög katolikus általános iskola mellett kiálló Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterre mennyire hatnak a kutatók érvei, a hazai és nemzetközi tanulmányok eredményei. Balog csütörtökön, az antiszegregációs-kerekasztal ülésén is kifejtette azon álláspontját, miszerint a sajtó és a civil jogvédők félreértették, félrevezetően kommunikálták a kormány törvénymódosító javaslatát, amely felhatalmazná a mindenkori oktatásért felelős minisztert arra, hogy rendeletben adhasson felmentést a szegregáció tilalma alól. A kerekasztalon résztvevő szervezetek, kormányzati és civil szereplők kérték, egészítsék ki a módosítást azzal, hogy "a rendeletalkotás során különös tekintettel kell lenni a jogellenes elkülönítés tilalmára", ezzel is biztosítva, hogy a jogszabályokban nincs szó szegregáló feltételek kidolgozásáról. Tegnap az országgyűlés törvényalkotási bizottsága el is fogadta a módosítást.

Kegye Adél, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogásza úgy véli, hogy a kiegészítés csupán látszatintézkedés, az ügyben nem történt érdemi előrelépés, hiszen a módosító javaslat továbbra is fenntartja a rendeletalkotás jogát. "Továbbra is úgy tűnik, hogy ez a módosítás csak azért jött létre, hogy a Huszár-telepi és az ahhoz hasonló iskolák tovább működhessenek" - nyilatkozta lapunknak Kegye, aki szerint mindeddig nem derült ki, hogy mi a módosítás valódi indoka. Ahogy Balog, úgy a Fidesz is többször hangoztatta: elítélik a szegregációt.

A probléma ott kezdődik, hogy még ma sem tudjuk, a miniszter számára pontosan mi is számít szegregációnak; annyi bizonyos hogy a Huszár-telepi iskola - amelyről a Debreceni Ítélőtábla alig két héttel a vitatott javaslat benyújtása előtt kimondta, hogy szegregál - "szeretetteljes felzárkóztatása" minden szempontból megfelel Balog elképzeléseinek.

Csütörtökön, hosszas szenvedés után, azbeszt okozta tüdőrák miatt elhunyt György Zsolt zagyvaszántói lakos, a magyar állam ellen indított azbesztper első felperese. A férfi korábban úgy nyilatkozott: a pénz rajta már nem segíthet, ám családján igen. Mindemellett nemcsak magáért, de nyolcvan még élő és száz, az azbeszt miatt megbetegedett és elhunyt sorstársáért is küzd. A bírósági tárgyalás szeptember óta csúszik, a felpereseket képviselő ügyvéd szerint az eljárás még hónapokig eltarthat - a betegek mindeközben egyre rosszabb állapotban vannak.