Gyurcsány Ferenc találkozott Guy Verhofstadt, a liberálisok, valamint Gianni Pittella, a szociáldemokraták frakcióvezetőjével, Martin Schulz-cal, az EP elnökével, a liberális kötődésű Andrus Ansip volt észt miniszterelnökkel, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnökével, a néppárti flamand Marianne Thyssennel és a szintén jobbközép pártból érkező, lett Valdis Dombrovskis euróért és társadalmi párbeszédért felelős bizottsági alelnökkel.
A magyar politikus elmondta, pártja és a maga habitusától is távol áll, hogy panaszkodni jöjjön Brüsszelbe.
"Nem azért jöttünk Brüsszelbe, hogy exportáljuk a belpolitikai vitákat" - mondta az egykori kormányfő, tudatva egyúttal, hogy a megbeszéléseken kevesebb szó esett Magyarországról, mint az Európai Unió egésze előtt álló kihívásokról.
"Magyarország sikere döntő részben múlik az Európai Unió sikerén, és legalább részben fordítva is igaz; a sikeres Magyarország hozzá tud járulni a közös sikerhez, a csetlő-botló, saját történelmével hadakozó Magyarország pedig gyengíti ezt az uniót" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
A politikus közölte: céljuk az volt, hogy miközben a kormány megítélése folyamatosan romlik, javítsák az ország megítélését, bemutassák, létezik Magyarországon európai alternatíva, valamint azt, hogy az ország nem egyenlő éppen aktuális kormányával.
A volt kormányfő úgy vélte, hogy az Egyesült Államok, Európa és Kína között folyó versenyben erősebb, integráltabb és jobban vezetett Európai Unióra van szükség.
A DK vezetője ismertette, hogy Brüsszelben jól érzékelhető, hogy a Juncker-bizottság által bejelentett 300-330 milliárd eurós befektetési csomag foglalkoztat mindenkit. Úgy vélte, hogy az uniós költségvetésből való magyar részesedésből kiindulva akkor mondható el, hogy ez Magyarország számára sikeres, hogy "a kormány jól képviselte Magyarország ügyét", ha a pénzből mintegy 10 milliárd euró értékű (három százaléknyi) befektetés valósul meg Magyarországon. Mint mondta, ez a magyar hazai jövedelem 10 százaléka, ami évi 3 százalékponttal emelné évente a GDP-hez mérten a beruházási hányadot.
"Nem kétséges, hogy éppen az a legnagyobb probléma, hogy a magyar kormány presztízse, ebből fakadóan politikai elfogadottsága, ebből fakadóan lobbiképessége rendkívüli módon sérült" - mondta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: Magyarország érdekei miatt nem azt kívánja, hogy a kormány sikertelen legyen, éppen ellenkezőleg, de úgy véli, sok akadály tornyosul a siker útjában.
Ehhez a politikus szerint olyan kabinet szükséges, amely nem szabadságharcot folytat, hanem együttműködik Európával, képes megszabadulni a korrupció vádjától, és átlátható intézményeket működtet. A DK elnöke szerint nem "hatékonyabb lépésekkel tarkított pávatáncra", új retorikára, hanem érdemi külpolitikai fordulatra van szükség.
"Minden nap, amit ez a kormány hivatalban tölt, többet árt az országnak, mint amennyit használ" - mondta Gyurcsány Ferenc, kifejtve, hogy céljuk az, hogy 2016-ra előre hozott választást tartsanak Magyarországon.
"Egészen dermesztő, hogy mennyire nem képes kormányozni az országot a harmadik Orbán-kormány" - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc, aki szerint stratégiai értelemben kiürült a kormánypolitika.
A DK vezetője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy csak alkotmányos, jogszerű eszközökkel tartja elképzelhetőnek a kormány leváltását. Kifejtette, hogy a döntés formálisan a parlamenti többség, tartalmilag viszont a választók kezében van.
"Ha elfogy a választói bizalom, megreped a többség" - magyarázta a korábbi miniszterelnök, aki szerint ha kormányképtelenség fenyeget, két lehetőség adott: vagy új miniszterelnökkel folytatja a többség a kormányzást, vagy a még nagyobb bukás elkerülése érdekében feloszlatja a törvényhozást, ami előre hozott választásokat von maga után.
Kiemelte ugyanakkor, hogy kevés fontosabb dolog van az ország stabilitásának és nyugalmának megőrzésénél, és még "ennek a kormánynak a leváltása sem lehet olyan fontos", hogy az ország destabilizálódjon.
Brüsszeli megbeszéléseiről Gyurcsány Ferenc elmondta: a kormánnyal szemben tapasztalt fenntartásokat, de Magyarországgal szemben nem.
"Jól ismerve Junckert és Schulzot, arra kell számítania a kormánynak, hogy még kevésbé fogják szó nélkül hagyni a magyar szabadságharcot, mert nem egy hatalmi központtal vitatkozik a kormány, hanem egy közös európai vízióval, álommal" - vélekedett a DK elnöke.
Gyurcsány Ferenc reagált arra a tegnapi hírre, hogy a kormány fizetőssé tenné a Budapestet elkerülő autópályát és a bevezető sztrádaszakaszokat. Mint mondta: miniszterelnökként megduplázták a magyarországi autópálya-hálózat hosszát, nagy költségvetési nyomás alatt dolgoztak, de ilyen "soha eszükbe nem jutott volna".
Ennek az intézkedésnek szerinte súlyos következményei lesznek, miközben költségvetési haszna nem számottevő - jelentette ki. Gyurcsány Ferenc felszólította a polgárokat, hogy "minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel próbálják útját állni ennek az őrültségnek".
A volt kormányfő kitért arra is, hogy szerdán interjút adott a Magyar Távirati Irodának a látogatásról és releváns kül- és belpolitikai ügyekről, amelyet végül a hírügynökség nem tett közzé, mint fogalmazott: az MTI vezetői az általa korrektnek nevezett elkészült anyag kiadását letiltották.
"Ez a legszégyenteljesebb és legsúlyosabb cenzúra" - fejezte ki tiltakozását és felháborodását a volt kormányfő, felszólítva egyúttal a hírügynökség vezetőit ennek a gyakorlatnak a beszüntetésére és az elkészült anyag csonkítatlan közzétételére.