Egyetlen hónap alatt 12 százalékponttal esett a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében - derül ki a Medián, HVG számára készített novemberi felméréséből. Az októberi - még a kitiltási botrány és az internetadó ötletének bedobása előtt készült - felmérésben 38 százalékon állt a nagyobbik kormánypárt, november végére azonban 26 százalékra esett vissza. Vagyis egy hónap alatt több mint 900 ezer potenciális szavazó pártolt el a kormánypárttól - a Medián-felmérések rendszerváltás óta tartó történetében ilyen mértékű, egyik hónapról a másikra bekövetkező zuhanásra még nem volt példa. A Fidesz gyengülése főként a pártpreferencia nélküliek és az MSZP támogatóinak arányát növelte, az előbbit 31-ről 36 százalékra, az utóbbit 8-ról 12 százalékra. Nőtt a Jobbik támogatottsága is, az októberi 13 után november végén 15 százalékon álltak a teljes népesség körében. A biztos szavazók körében ennél is nagyobb a Fidesz visszaesése: csak 34 százalék szavazna rájuk, pedig októberben még 57 százalékot értek el. Ráadásul a Fidesz szimpatizánsai közül csak minden második tekinti magát biztos szavazónak. De általában is csökkent a szavazói aktivitás: 52-ről 41 százalékra apadt azok aránya, akik "biztosan" elmennének szavazni.
Nem ez az egyetlen változás, amely a Fidesz vesszőfutását jelzi, a Medián politikuslistája novemberre alaposan átrendeződött. Orbán Viktor kedveltsége egy hónap alatt 48-ról 32 százalékra zuhant, de Tarlós István, Navracsics Tibor, Rogán Antal, Kósa Lajos, Lázár János és Szijjártó Péter is 10 százalékpontnál nagyobb népszerűségvesztést szenvedett el. Orbán így is a harmadik a listán - Áder János és Pokorni Zoltán mögött -, holtversenyben Karácsony Gergellyel és Vona Gáborral.
Az is kiderül a felmérésből, hogy azok közül, akik emlékezetük szerint tavasszal a Fideszre szavaztak, 22 százalék ma már nem tenne így. Októberben az emberek kevesebb mint fele (48 százalék), novemberben már bő kétharmada (68 százalék) mondta, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok. Számottevően romlott a kormány megítélése is: ma már csak a szavazók 31 százaléka értékeli jónak az Orbán-kabinet munkáját, míg egy hónapja még 45 százalék.
A Medián eredményei egybecsengenek a Tárki, illetve az Ipsos és a Nézőpont méréseivel, a Századvég novemberi kutatása azonban sokkal kisebb kormánypárti népszerűségvesztésről számolt be. A Blikk szerdai számában megjelent Orbán-interjúban a kormányfő így ütötte el a népszerűségvesztésre vonatkozó kérdést: "Számítottam erre, hogy ugyanaz lesz, mint 2010-ben. Akkor is óriási tüntetések voltak a kormány ellen a választások utáni első fél évben." Az internetadóról és a fideszes politikusok irritáló ügyeiről azt mondta: "egy távközlési adót szerettünk volna kiterjeszteni (...) De az internetezők világa ezt támadásnak tekintette (...) Ilyenkor egy darabig vitázni kell, de ha a viták elvadultak, és dühvé alakultak, akkor vissza kell lépni." Orbán szerint "az urizálásnak soha nincs itt az ideje (...). A Fidesz egy nagy néppárt, közöttünk vannak mindenféle emberek, jómódúak, kispolgárok, munkások, gazdák. Ez egy plebejus párt, de én nem akarom ebből a kormányzásból kirekeszteni azokat a fiatalokat, akik jómódú családból származnak." Kósára utalva hozzátette: "Ha el akarsz jutni Új-Zélandra, ami gyerekkori vágyad volt, és 16 év debreceni polgármesterség után megteheted, akkor tedd, de állj bele. Állj bele, és védd meg. Én nem vagyok híve az álszenteskedésnek. Ne akarjon népszerűségi vagy egyéb okokból senki más lenni, mint amilyen." Orbán szerint "a vagyonnyilatkozat összevethető az adóbevallásokkal. És ha az nem stimmel, az büntetőügy." De szerinte minden politikusnak, Simon Gábornak is meg kell adni a lehetőséget, hogy bebizonyítsa az igazát. Úgy vélte, "a tények azt mutatják, hogy a szegénység csökken Magyarországon", és a stadionépítésekben az ő hobbija nem játszik szerepet, mert ezeket az önkormányzatok igényelték.