A kutatócég előrejelzése szerint a kiberbűnözői csoportok kisebb, egymástól függetlenül működő egységekre bomlanak, ami több forrásból kezdeményezett kiterjedtebb és változatosabb támadásokhoz vezet majd.
A felmérések megmutatták, hogy 2014-ben a kibertámadások globálisan átlagosan 47 ezer dollár kárt okoztak a kis- és középvállalatoknak, a nagyvállalatoknál pedig átlagosan 720 ezer dollár kárt okoztak az adatbiztonsági incidensek.
A veszteség azonban nem feltétlenül mérhető csak pénzben: az adatvesztés az esetek 57 százalékában megnehezítette az üzleti tevékenység folytatását.
A vállalat negyedéves jelentéséből az is kiderült, hogy a kibertámadások száma harmadával nőtt világszerte az előző negyedévhez képest.
A cég védelmi szoftverével ellátott számítógépek több mint egymilliárd rosszindulatú támadást blokkoltak a vizsgált időszakban, 33,1 százalékkal többet, mint az előző negyedévben.
A védelmi szoftverek 110 millió egyedi internetes címen találtak rosszindulatú kódokat, ez 31 százalékkal több, mint a második negyedévben.
A banki adatok eltulajdonítására szakosodott mobil trójai kártevőből a szakemberek most hétezret azonosítottak, közel három és félszer annyit, mint az előző negyedévben. Támadási területük 31-ről 70 országra bővült.
Jelezték: az informatikai biztonsági szakma "vörös riasztást" adott ki a kiemelten veszélyes Bash/ShellShock sérülékenység miatt, ami teljes hozzáférést tesz lehetővé az operációs rendszerhez egy sor széles körben használt eszközön, többek között routereken és vezeték nélküli elérési pontokon.
Sikerült leleplezni két kiberkémkedési kampányt is: a "Crouching Yeti" és az "Epic Turla" kormányzati intézményeket, nagykövetségeket, katonai létesítményeket, kutatóintézeteket és informatikai cégeket, összesen több, mint 2800 célpontot támadott meg 45 országban.
A Kaspersky jelentéséből magyarországi adatokat is kaphattunk: hazánkban a Kaspersky védelmi szoftverei 349 ezer internetes incidenst észleltek a harmadik negyedévben, s a felhasználók 20,3 százalékát érte valamilyen web-alapú támadás.
Magyarország így az internetes böngészéssel kapcsolatos veszélyeztetettségi listán a 91. helyen áll a globális rangsorban, a lokális veszélyeztetettség terén pedig a 169. helyen állnak a hazai felhasználók.
Mindemellett a Kaspersky 540 ezer "lokális kártevő incidenst", vagyis az USB kulcson és más adathordozón terjedő rosszindulatú kód által okozott fertőzést regisztrált Magyarországon az elmúlt három hónapban - a vizsgált felhasználók 24,7 százalékát érte ilyen jellegű támadás.
Az otthoni és vállalati számítógépek mellett a hackerek a közeljövőben nagyobb hangsúlyt fektethetnek a banki eszözök feltörésére, így a pénzintézményeknek sem lesz nyugtuk.
A Kaspersky Lab szakértői arra számítanak, hogy a kiberbűnözők olyan malware-eket - vagyis rosszindulatú, kártevő szoftvereket - fejlesztenek és vetnek be, amelyekkel közvetlenül tudnak készpénzhez jutni a bankautomatákból.
Mivel a legtöbb ATM-rendszer még Windows XP-vel működik, ezért már alaphelyzetben is rendkívül sebezhető. A szakértők szerint a bankok elleni támadások egy új "trend" megjelenését mutatják, az ATM-ek digitális úton történő kifosztása pedig 2015-ben jóval kifinomultabbá válhat.
A Kaspersky Lab mindemellett a webkamerák veszélyeire is figyelmeztet: kutatásukból kiderült, hogy a webkamerák is gyakran válnak kiberbűnözők eszközeivé.
Ennek ellenére a megkérdezett felhasználók negyede még csak nincs is tisztában azzal, hogy megfigyelhető a webkameráján keresztül, 24 százalékuk azonban tudatában van a veszélynek.
Ők leginkább úgy próbálnak meg védekezni, hogy letakarják számítógépeik webkameráját, a kutatócég szerint azonban távolról sem ez a legbiztonságosabb módszer.
Hangsúlyozták: számos olyan biztonsági szoftver is elérhető a felhasználók számára, amelyek a webkamerákon keresztül kémkedő rosszindulatú programokkal szemben is védenek.