2009 óta ez a legnagyobb csoport, amelyet szabadon engedtek a Kuba szigetén lévő amerikai bázison található börtöntáborból.
Barack Obama elnök első hivatalba lépését követően ígéretet tett a még elődje idejében létesített börtön bezárására, de mindeddig nem járt sikerrel, mivel a washingtoni kongresszus akadályokat gördített a börtöntábor bezárása elé.
Uruguay már korábban vállalta a hat guantánamói rab befogadását, de a foglyok átszállítása hónapok óta húzódott, a Fehér Ház és a Pentagon közti viták miatt.
A foglyok átadása körüli huzavona a hírek szerint hozzájárult Chuck Hagel védelmi miniszter menesztéséhez.
Az uruguayi elnökválasztás közepette a montevideói belviták is késleltették az átszállítást. José Mujica, a leköszönő uruguayi elnök azonban szorgalmazta, hogy történjen meg az átadás.
A megválasztott elnök, Tabaré Vázquez, aki jövő március 1-én lép hivatalba, ugyancsak támogatta a humanitárius lépést.
Mujica ugyanakkor nem volt hajlandó elfogadni azt a feltételt, hogy a hat szabadon engedett guantánamói fogolyra két éves utazási tilalmat szabjanak ki.
Közölte, hogy mivel érkezésüktől szabad emberek, bármikor távozhatnak Uruguayból. A hatok egyike, a szíriai Abu Vael Dhiab beperelte a washingtoni kormányzatot az éhségsztrájkoló guantánamói rabok kényszertáplálása miatt.
November eleje óta a Reuters szerint hét másik guantánamói foglyot engedtek el, hármat Grúzia, kettőt Szlovákia, egyet Szaúd-Arábia, egyet pedig Kuvait fogadott be.
Jelenleg még mindig 136 rabot tartanak fogva Guantánamón. Közülük 67 rabot a terrorista tevékenység minden gyanúja alól felmentettek, további 69 fogoly egy része ellen súlyos vádakat emelt a katonai törvényszék.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelőit, az al-Kaida terrorszervezet elfogott vezetőit várhatóan nem engedik szabadon.
A madridi El País szerint a Fehér Ház azt reméli, hogy az uruguayi gesztus nyomán más latin-amerikai országok is követhetik a példát és felajánlhatják guantánamói rabok befogadását.