Kifejtette, hogy a koszovói önállóság elismerése ellentétes lenne a szerb alkotmánnyal, az emberek jóérzésével, a szerb nemzeti büszkeséggel és az erkölcsökkel.
Mint mondta, véleményét a teljes belgrádi kormány osztja. Koszovót azért sem lehet „feladni, hogy több eurót kapjunk”. Nikolic úgy véli, Brüsszel és Washington választás elé állítja hazáját: Koszovót vagy Európát akarja.
Ugyanakkor José Manuel Barroso, az Európai Bizottság október végén leköszönt elnöke a Tanjug hírügynökségnek kijelentette, Szerbiának Európában a helye.
Büszkének mondta magát, hogy akkor volt a Bizottság élén, amikor megkezdődhettek a csatlakozási tárgyalások Belgráddal. Barroso úgy vélte, nincs értelme találgatni, mikor kerülhet sor Szerbia uniós integrációjára.
A legfontosabb feladat szerinte, hogy eredményes csatlakozási tárgyalásokat folytasson Belgrád az EU-val, s folytassa a gazdasági reformokat. Szerinte nem jelent problémát, hogy Szerbia hagyományosan jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal.
Közben az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS), melynek elnökét, Vojislav Seselj néhány hete súlyos betegsége miatt engedte Belgrádba a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) megkezdte az aláírásgyűjtést Nikolic elnök elmozdításáért.
Úgy vélik, azért kell leváltani az államfőt, mert törvénytelenül tett szert egyetemi diplomára. 30 ezer aláírást kell gyűjteni, hogy a parlament foglalkozzon az üggyel.