Van ennél rosszabb is, én mégis ezen akadtam ki. Az ezüstmetál színű elektromos cipőpucolókon. Merthogy másra adtam a pénzt, amiből ezeket vette magának a budapesti kormányhivatal. Az történt, hogy 2009-es jövedelmünk adójának 1 százalékát 2010-ben többek között parlagfű-mentesítésre ajánlhattuk fel. Közel 180 ezren döntöttek így, össze is gyűlt 1,1 milliárd forint, amelyet 2011-ben kellett volna a parlagfű elleni harcban bevetni. Lett is volna keletje, hiszen ez az átok növény két millió embernek keseríti meg allergiával az életét. De hiába a milliárd, a pollenkoncentráció csak nem csökkent. Az egyik civil szervezet, a „Parlagfűpollen No” Társaság méregbe gurult. Megpróbálta megtudni, mire ment el az adózók pénze. Ez majdnem nehezebbnek bizonyult, mint a parlagfű kiirtása. Az agrártárca nem akarta kiadni a papírokat. Beszéltek mindenfélét, például azt, hogy átcsoportosították az összeg egy részét a Tanyafejlesztési Programra. Ennek örülnöm kellene, mert allergiám nincs, viszont a Belvárosban lakom, és ebből a pénzből a viszonylag kevés tanyával rendelkező Rogán-féle önkormányzat is kapott. Aztán azzal álltak elő, hogy ilyen ellenőrzésre csak a KEHI és az ÁSZ jogosult, mi köze az adózónak ahhoz, hova tették az adóját. Nálunk újabban a Vida Ildikó által szabadalmazott módszer dívik, vagyis mindenki magát ellenőrzi. A KEHI eleve kormányszerv, az ÁSZ élén pedig volt fideszes képviselő áll. De a Parlagfű No nem akart belenyugodni a nembe. A TASZ segítségével (Haha! Lebuktak! Norvég támogatás!) kiperelték a papírokat.
Kiderült, 642 millió forintot, a felajánlott adórész több mint felét egy mozdulattal mindjárt az elején átcsoportosították más célokra. Elsősorban az államapparátusból elzavartak végkielégítésére. Istenem. Ki a parlagfűre allergiás, ki meg az előző kormány idejéből ott maradt hivatalnokok ábrázatjára. Kész frusztráció, ha egész álló nap annak a savanyú képét kell bámulni, aki esetleg jobban ért a dologhoz. Ehhez képest egy kis allergiás nátha katonadolog.
De még mindig maradt közel félmilliárd. A számlák arról tanúskodnak, a minisztérium és hivatalai hihetetlen leleménnyel tárták fel a parlagfű irtás forradalmian új módszereit. Vásároltak a pénzből elektromos cipőtisztítókat. Gondolom, különben a hivatalnokok óvatlanul behordták volna a lábukon a pesti flaszterről a sok parlagfüvet. A Komárom-Esztergom megyei hivatal nem ettől félt, hanem a sötéttől. Ők fénycsőszerelésre költöttek a pénzből.
De voltak ennél kreatívabb ötletek is. Vásároltak digitális fényképezőgépeket, tűzőgépeket, rettenetes mennyiségű gémkapcsot és borítékot. Alighanem le akartak fényképezni minden szál füvet, aztán a bűnjeleket a lefotózott autósokhoz hasonlóan postán, borítékban elküldeni a gazoknak, hátha kipusztulnak szégyenükben.
Próbálkoztak a korszerű pszichoszomatikus szemlélettel is. A parlagfű-pénzből fedezték a Sziget Fesztiválon azt az oktatást, amely az allergia pszichés okaira világít rá. Nem is folyik az orrod, csak úgy érzed. A fesztiválra vettek még egy csomó összehajtható frizbit is. Multifunkciós eszköz: ütheted vele a parlagfüvet, de az allergiást is, valamire csak jó lesz. Ugye emlékszünk, hogy a fél rendőrség egy tábla csoki és egy doboz cigaretta elszámolása miatt szállta meg az Ökotársat.
Világos, hogy a sokirányú tapasztalatokat értekezletek során kellett összegezni, ezt bizonyítja Borsod megyében a 23 ezer forintos kávé és tea számla. Igaz, ebből csak 22 ezret könyveltek el parlagfű-mentesítésre. Azóta is gondolkodom, miből spórolták össze a fennmaradó ezer forintot. De a lényeg, hogy az elszámolás igazán precíz, elvégre közpénzről van szó. Külön tételben tüntetik fel például a parlagfű legveszedelmesebb ellenségeinek: a leveles illetve a tepertős pogácsának a megvásárlását.
De az hitvány rágalom, hogy felé sem néztek volna a szennyezett területeknek. Még egy terepjárót is vásároltak a pénzből, igaz, csak október végén, amikor boldogan megállapíthatták: az ezüstmetál cipőpucoló, az összehajtható frizbi, a tűzőgép és a pogácsa valóságos csodafegyvernek bizonyult. Télre eltűnt a parlagfű. Ugyanezt az apró időzítési zavart mutatja, hogy az összegből téli szélvédőmosót is vételeztek. De azért jutott az irtásra is. Hajdú megyében vettek 1, azaz egy darab fűkaszát, Heves megyében pedig egy darab fűnyírót. Nem sok, de hát a közpénzt nem szabad csak úgy elherdálni.
Nem csak az ostoba költekezés, nem csak az adózó semmibevétele dühít fel. Az is, hogy az álságos nemzeti konzultációk után most az 1 százalékos felajánlások lejáratásával a második pofont adták annak a „részvételi demokráciának”, amely az állampolgárok közvetlen beleszólására legalább itt-ott lehetőséget ad. A képviseleti demokrácia hagyományos formáinak már úgyis annyi.
De semmi baj, a botrány hatására legalább az átcsoportosított 642 milliót most visszaadják az agrártárcának. Pályázatot írnak ki belőle a parlagfű elleni harcra a civil szervezeteknek. Ne tessenek meglepődni, ha majd véletlenül a Békemenetet szervező Civil Összefogás kap belőle. Elvégre pár hete együttműködési megállapodást írtak alá a minisztériummal.
