Lázár János;multi;dohányipar;dohánykereskedelem;dohányelosztó;dohányelosztó cég;

Ahol sok pénzről van szó – a dohánykereskedelem ilyen –, ott megjelennek a gazdasági érdekcsoportok FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

- Osztoznának a koncon

Jövő héten fogadhatja el az országgyűlés a trafiktörvény módosításának módosításait. Elvileg bővülhet a gazdasági miniszter mozgástere a központi dohányelosztó cég, vagy cégek kijelölésénél, de a szakma úgy véli, maga az elosztó fölösleges. A módosítási láz a Fideszen belüli érdekcsoportok küzdelmére utal.

Elkerülné a központi dohányelosztó 2015. májusi belépésével várható káoszt a kormány, ezért képviselői indítvánnyal kitolná a trafiktörvény módosításának életbe léptetését, hogy adjon még néhány hónap felkészülési időt a nyerteseknek. Így csak szeptembertől lenne érvényes, hogy a trafikok kizárólag a kijelölt forrásból szerezhetik be a dohánytermékeket. Ágazati szakemberek úgy vélik, káosz ettől függetlenül előállhat, ha a majd' hétezer kiskereskedő egyszerre elkezdi megrendelésekkel bombázni akár az egy, akár a több ellátót.

Az eredeti javaslatban még az áll, hogy a gazdasági tárca vezetője jelölhetné ki saját hatáskörben azt a céget, amelyik megkapná ezt a monopóliumot. A piaci szereplők és politikusok is egyöntetűen úgy vélték, ez a cég a hódmezővásárhelyi központú Continental, a dohánygyárral is rendelkező cég lehet, amelynek tulajdonosai sajtóhírek szerint igen jó kapcsolatot ápolnak Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel. A 400 milliárd forintos éves forgalmat jelentő dohánykereskedelemről becslések szerint évente akár 12 milliárdot is lehúzhatna az elosztó a garantált 3 százalékos jutalékával. A kockázatok nélküli elérhető milliárdos nyereség verhette ki még fideszes körökben is a biztosítékot, mert az eredeti feltételek mellett más nem férhetne hozzá a zsírosnak ígérkező üzlethez.

A törvénymódosítás módosítása alapján a szakminiszter lehetősége kibővülne: egy helyett három módon dönthetné el, hogyan választja ki a dohány-kiskereskedelmi ellátót, vagy akár több ilyen céget - értesült a vg.hu. Így az állam is alapíthatna egy ilyen elosztó céget, megbízhatónak ítélt társaság ajánlatát is elfogadhatja pályázat lebonyolítása nélkül, és további "lazítás" lenne, hogy nyilvános koncessziós pályázatot is kiírhatna a tárca vezetője, kérdés, hogy ez nyílt, vagy zárt pályázat lesz-e.

Tóth Attila, a British American Tobacco (BAT) Pécsi Dohánygyár Kft. szabályozási és kormányzati kapcsolatok vezetője és kommunikációs igazgatója a Népszavának elmondta, a módosítás módosításától függetlenül továbbra is az a véleményük, hogy nincs szükség ilyen ellátóra.

Ugyancsak teljesen értelmetlennek nevezte a szakember azt a javaslatot is, hogy 2016. január 1-jétől kötelezővé tennék, hogy a cigis dobozok első oldalára kell a tenni a figyelmeztető szöveggel kombinált, a cigarettázás veszélyeit bemutató fotót. Jelenleg ez most a dobozok hátulján található. Ennek a rendelkezésnek azért nincs ésszerű magyarázata, mert 2016. májusától lép hatályba az az uniós rendelkezés, amely a cigaretta és a vágott dohány esetében is a csomagolás mindkét oldalán kötelezővé teszi a szöveg és kép feltüntetését. A fél évre szóló csomagolás-áttervezés, kivitelezés csak a pénzt vinné fölöslegesen, ráadásul egy olyan vásárlói rétegnek szánnák ezt a felvilágosítást, amelyik már koránál fogva is tisztában van ezekkel a veszélyekkel.

Míg a nagy dohánygyártókat az újonnan bevezetett sávosan emelkedő - és az érintettek szerint diszkriminatív - egészségvédelmi adó is sújtja, az új dohányelosztónak azza is kedveznek, hogy már előre kiveszik a helyi iparűzési adó befizetési körből is, ami szintén diszkriminatív eljárás a piac többi szereplőjével szemben - jegyezte meg Tóth Attila. A Portfolió.hu újságírója az adótörvényből azt is kihámozta, hogy a társasági adó egyes módosításai is hátrányosan érintik jövőre a multikat, de ebben az esetben nem csak őket, hanem a kisebb cégeket is. Kivétel: a központi dohányelosztó, vagy elosztók lesznek.

Az Alkotmánybíróság elnökévé választotta Lenkovics Barnabás alkotmánybírót 2015. február 25-ei hatállyal az Országgyűlés hétfőn. A titkosszavazáson 140 képviselő vett részt.