Az Orbán-kormány volt külügyminisztere úgy fogalmazott: egy ország sorsát a belső tényezők határozzák meg főként, mivel a vezetés legitimációját az országon belül lefolyt választások adják, azonban a külső tényezők is meghatározzák az ország létét. Hozzátette: Magyarország történelméből számos példát tudnánk hozni, mivel sajnos hazánk történelmére jellemző a nemzetközi gazdasági és politikai folyamatok felismerésének hiánya.
Martonyi szerint a világ mára összetetté vált, felgyorsultak a folyamatok, a hatásokat nem tudjuk előre felmérni. “Néhány éve úgy gondoltuk, hogy a gazdaság uralja a világot, nem a katonai védelmi képesség számított leginkább, hanem a GDP, az eladósodás, az államháztartási hiány mértéke, a makrogazdasági tényezők, azonban az utóbbi hónapokban ismét a hadseregek létszámára, felkészültségére, a nukleáris fegyverekre helyeződött a hangsúly, Vlagyimir Putyin kiemeli, hogy Oroszország a vezető nukleáris hatalom – kérdés, hogy miért kell ezt kiemelni” – fejtette ki. “Visszatért a történelem” – fogalmazott.
A volt külügyminiszter szerint a külpolitikában a biztonság kérdése a legfontosabb. Ennek garantálásának záloga a lehető legjobb kapcsolat megteremtése a szomszédos államokkal, egy biztonsági zóna kialakítása a határokon túl. Sajnos Magyarország esetében ez nem a legkönnyebben járható út, ezért nekünk a szövetségi rendszerhez való tartozás a legoptimálisabb lehetőség, ennél többet egy közép-európai ország nem érhet el, így a NATO rendszerébe tartozva hazánk biztonságban érezheti magát – vélte.
Martonyi úgy látja: “mivel a világon nincs egységes rend, se egységes kultúra vagy vallás, mindannyian másként látjuk a világot, és ehhez a világkereskedelmi szabályozásoknak is alkalmazkodniuk kell”. Szerinte “globális szinten szükség van realizmusra, szépek az univerzális álmok és az univerzális értékek, kellenek is, de be kell látnunk: plurális világban élünk”.