A tagállamok, mutatott rá Stoltenberg, eltökéltek, hogy időben és teljes mértékben teljesítsék az idei walesi NATO-csúcsértekezleten elfogadott készenléti akciótervből fakadó feladatokat.
A szövetség megnövelte jelenlétét, s rendszeres gyakorlatokat tart a kelet-európai térségben, megnövelte hajói számát a Balti- és a Fekete-tengeren.
Jövő év elejére kiállít a NATO egy magas készültségi fokozatban lévő, ideiglenes egységet, 2016-ra áll majd fel a tervezett „lándzsahegy” gyorsreagálású erő, amely napokon belül képes elrettentő és védelmi feladatokat ellátni a szövetség határainál kialakuló bármely konfliktus esetén.
A főtitkár elmondta: Németország, Norvégia és Hollandia vállalta, hogy csapatokat küld az ideiglenes egységbe.
Stoltenberg a Huszonnyolcak nevében további támogatást ígért Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi egységének védelmére, nem tett említést azonban az ukrán NATO-népszavazási tervekről.
Az új főtitkár üdvözölte, hogy Afganisztán parlamentje nagy többséggel ratifikálta a két biztonsági egyezményt a NATO-val és az Egyesült Államokkal, így az ISAF-misszió lezárultával 2015 januárjától kezdődhet a nem harci feladatokat vállaló, „Eltökélt támogatás” (Resolute Support) nevű új misszió.
A NATO-külügyminiszteri tanácskozásához időzítve Budapesten kétnapos biztonságpolitikai konferenciát rendez a BHKK „Egy új hidegháború megelőzése, a NATO szerepe a 21. században.
Az ukrán krízis, mint a NATO-orosz kapcsolatok változásának oka” címmel. A konferencián áttekintik a transzatlanti kapcsolatok alakulását, a walesi NATO-csúcs eredményeit, az ukrán válság kihatásait.