Azt, hogy a volt elnök titkos irodájában pontosan mivel foglalkozik, nem tudni. A Vármegyeház téri (Župné námestie) épület falán vagy az épületen belül egyetlen tábla sem jelzi, hogy Gašparovič itt dolgozna. A Sme újságírója megpróbálta felvenni az exelnökkel a kapcsolatot, elküldte a témákat is, amelyekkel kapcsolatban kérdéseket szeretett volna feltenni neki. A válasz azonban tömör és egyértelmű volt: „Az elnök úr nem kíván ezekkel a témákkal kapcsolatban nyilatkozni.“
A Sme-nél többek között arra is megpróbáltak fényt deríteni, vajon milyen ügyekkel foglalkozik Gašparovič „titkos“ irodájában, fogad-e ügyfeleket és ha igen, mikor, illetve hogy miért nincs kifüggesztve semmilyen információ az irodáról. Választ azonban ezekre a kérdésekre sem kaptak, ezért cselhez folyamodtak. Az egyik szerkesztő egy ügyfélnek adta ki magát, aki a nagyszülei restitúciós perében kér tanácsot. Így sikerült bejutnia az exelnök szupertitkos irodájába.
Amikor azonban fény derült a „turpisságra“, Gašparovič alaposan kikelt magából. „Ekkora bunkóságot! Ezt írja meg az újságban, hogy mekkora bunkó!“ – volt az első reakciója. Rögtön tárcsázta a biztonságiakat, majd folytatta az újságíró kiosztását: „Ilyet normális ember nem csinál. Csak egy bunkó, már elnézést, hogy ezt mondom. (...) Ön egy csaló. Ha lesznek gyerekei, hogyan fog a szemükbe nézni? Hogyan képes egyáltalán tükörbe nézni?“ A monológját azzal zárta, hogy ha az újságíró rendesen bemutatkozott volna, és megmondta volna, mit akar, akkor hajlandó lett volna nyilatkozni.