hulladék;nemzeti parkok;földosztás;

A nemzeti parkok legelőit is veszély fenyegeti, ha nem hozzáértő kezekbe kerülnek FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- A nemzeti parkjainkra is rátehetik a kezüket

A nemzeti parkok területe most is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA), mint az állam képviselőjének a tulajdona. A használati jog azonban pillanatnyilag még a parkok kezében van. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy egyre fogy a megpályáztatható állami föld, így növekszik annak a veszélye, amiről máris hallani, hogy a nemzeti parkoktól elveszik a használati, kezelései jogot és azt is az NFA hatáskörébe utalják.

A nemzeti parkok területéből eddig mintegy 30-40 ezer hektárt pályáztattak meg. A kormányzat még legalább50 ezer hektárt tervez "áruba" bocsátani. A helyi gazdák, - akik közül sokan évtizedek óta legeltetnek, gazdálkodnak a szigorú természetvédelmi előírásoknak megfelelően a parkok területén, - az eddigi pályázatok tapasztalatai alapján attól tartanak, hogy az újabb kiírások nyertesei között is többnyire a kormánypárthoz köthető holdudvar emberei lesznek. Korábban a Bükki Nemzeti Park (BNP), a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) és a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) esetében a kiírt földbérlet pályázatoknál több feljelentés is történt, mert olyan, Fidesz közelinek tartott személyek is nyertek jelentős területeket, akik nem is pályázhattak volna. (Fiktív lakcím bejelentkezéssel szinte minden nemzeti parki pályázatnál lehetett találkozni.)

Jellemző eset történt a BNP-nél, ahol a volt tiszaújvárosi fideszes önkormányzati képviselőtől, Kanyok Attilától visszavettek 130 hektárt - emlékeztetett Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrár-szakpolitikus a Népszavának nyilatkozval.

A nemzeti parki földterületekért folyó csatározások újabban már a pénzről, illetve a kormány hűbéreseinek helyzetbe hozásáról szólnak, nem kevés pénzről van szó, ugyanis hektáronként 60-70 ezer forint a tét. A már elbírált és majdan megpályáztatott területekért összességében 6-7 milliárd forintot lehet zsebre tenni.

Gőgös Zoltán hangsúlyozta: a használati jogtól függetlenül is, a kormányzat az 1200 hektár fölötti területe alapú támogatás lefölözésével gyakorlatilag ellehetetleníti a nemzeti parkokat, hiszen azok elsősorban az uniós támogatásból fedezték a turisztikai és egyéb szolgáltatások, valamint a természetvédelmi őrök költségeit. Emiatt már most is rákényszerülnek a nemzeti parkok, hogy amekkora területet csak lehet, bérbe adjanak. A kiírás emellett nem veszi szigorúan az állattartási kötelezettségeket, tág határidőt szabva az állomány beállítására, viszont azt is el kell mondani, hogy az ellenőrzés amúgy sem túl gyakori - vélekedett az agrárszakember. Majd hozzáfűzte: Ha valóban megkapja az NFA a nemzeti parkok területének a használati, kezelései jogát is, akkor egységesíthetik azt a gyakran vitatott pályázati rendszert, amely most még némileg eltér a parkok és az NFA-pályázatok esetében. Gőgös Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy egy ilyen változás súlyos következményekkel járhat, hiszen attól kezdve a nemzeti parkoknak jószerivel semmilyen beleszólásuk nem lesz a természetvédelembe.

Hatóságként elvileg ugyan büntethetnek, de ismerve az eddigi gyakorlatot, ha Fidesz közeli haverok kezébe kerülnek a megpályáztatott védett területek, ettől nem igen kell majd tartaniuk - jegyezte meg a szakpolitikus.

Gőgös Zoltán szerint azonban az csak az egyik veszély, hogy az évek, évtizedek óta ott gazdálkodók elveszítik a megélhetésüket és olyanoké lesz a bérleti jog, akik közül sokan életükben nem foglalkoztak állattartással, és kizárólag a támogatási pénz vonzotta őket a nemzeti parkok legelőire és egyéb hasznosítható területeire. A helyzet ugyanis az, hogy az 1970-es évek óta kiépült egy egységes természetvédelmi rendszer, és ezt most szétverik. Volt ahol kirúgták a nemzeti park szakképzett vezetőjét, és egy jogász került a helyébe, de akadt olyan szakember is aki inkább felmondott, mert nem akart részt venni a földbérlet-pályázatok körüli botrányokban.

Ez azért is súlyos gond, mert az Agrár Környezetgazdálkodási Alap szüneteltetése miatt a gazdák nem kapnak pénzt az élőhelyek védelmére, így a terület használóinak többletköltségük keletkezik, és most sem számíthatnak arra, hogy ezt akárcsak részben is, bárki megtéríti a számukra. Gőgös Zoltán szerint sok jel utal arra, hogy a pillanatnyi gazdasági és haveri érdekek felülírják a természetvédelem érdekeit.

A szaktárca cáfol is meg nem is

Minden állami földterület tulajdonosi joggyakorlója az NFA - áll a Földművelésügyi Minisztérium Népszavának adott válaszában. A nemzeti parkok vagyonkezelésében jelenleg 295 000 hektár állami földterület van. Ebből 50 000 olyan hektár van a nemzeti parkok vagyonkezelésében, amely visszakerülhet az NFA-hoz, mégpedig közvetlen hasznosításra. Ezeknek a területeknek azonban eddig is és ezután is az NFA volt és lesz a tulajdonosi joggyakorlója - nyomatékosította a tárca.

Erre az 50 000 hektárnyi területre, melyen várhatóan megszűnik a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelési joga, új pályázatokat nem írnak ki, merthogy ezeket a területeket a Földet a Gazdáknak Program keretében jelenleg is (még 9-10 évre) haszonbérbe adták. Ezekben a jogviszonyokban nem lesz változás, csak az NFA belép az igazgatóság helyébe. Így ugyanolyan feltételekkel - tehát mindenféle természetvédelmi korlátozás betartatásával is folytatható lesz a haszonbérlet jogviszony erről írt a tárca. Arra viszont nem adnak magyarázatok, hogy miért is kell megbolygatni a fennálló rendszert, és mi módon védi majd a természetet egy bürokratikus szervezet. Ha lesz az átvétel után haszonbérbe adás, az az 50 000 hektárnak csak elenyésző részét fogja érinteni, vagyis nyitva hagy egy kiskaput a tárca.

A nemzeti park igazgatóságok 2015-re tervezett költségvetési támogatása 2 168,5 millió forint, ami megegyezik a 2014-re jóváhagyott keretükkel. Az igazgatóságok működésüket az elmúlt években már 70 százalékban saját bevételeikre alapozták, és a tárca is elismeri, hogy a jövő év során lesznek olyan bevételi források, melyektől elesnek az igazgatóságok, ilyenek például a területalapú forráselvonások. Ugyanakkor a minisztérium abban bízik, hogy az eddig is "rendkívüli hatékonysággal és eredményességgel" lehívott európai uniós pályázati források ezeket ellensúlyozhatják. A 2014-2020 közötti időszakban a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében várhatóan közel 50 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre a természetvédelmi feladatok finanszírozására.

A cikk a következő oldalon folytatódik

A forrás kimerülése miatt felfüggesztik a kazáncsere pályázatokat a közép-dunántúli régióban, a jelentkezéseket december 1-jén 11 óráig még be lehet adni - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).