A házelnök kiemelte: a Krím Oroszország általi elcsatolása, Kelet-Ukrajna szétzilálása jogos félelmet ébresztett a NATO keleti tagállamaiban, hiszen Oroszország katonai erejét kihasználva elcsatolta egy szomszéd ország szuverén területét és az elszakadást zászlajukra tűző mozgalmakat is támogat. Ezzel "Oroszország megsértette és feladta korábbi elkötelezettségét az együttműködés mellett, és megsértette a nemzetközi rendszer írott és íratlan alapszabályait" - közölte. Úgy látja, a nemzetközi közösségnek, a regionális szervezeteknek, így a NATO-nak is mindent eszközt meg kell ragadnia Ukrajna megsegítésére, és ez egyúttal kiváló lehetőség arra, hogy "Ukrajna kiforratlan társadalmában megszilárduljon a demokrácia és a demokratikus intézményrendszer".
Kövér László felidézte: a NATO szeptemberi walesi csúcstalálkozóját kiélezett időszakban rendezték meg, és az eseményt az határozta meg, hogy miként reagáljon a szövetség "Oroszországnak a nemzetközi jogot durván megsértő és ezért elfogadhatatlan ukrajnai agressziójára, és hogyan alkalmazkodjon a megromlott NATO-orosz stratégiai kapcsolatokhoz", valamint hogy miként vegye fel a NATO a harcot az új típusú fenyegetésekkel, továbbá, hogy miként lehet a szükséges anyagi eszközöket biztosítani a kialakuló veszélyek felderítéséhez és felszámolásához. A szövetségen belül várhatóan végbemenő paradigmaváltás erősíteni fogja a tagállamok védelmi képességeit, biztosítja országaik szuverenitását és állampolgáraik biztonságát - mondta.
Úgy vélte, a NATO tagállamai - közöttük Magyarország - megfelelő módon reagált az Ukrajnát ért orosz agresszióra, ezzel együtt látható garanciát adott a magukat veszélyeztetve érző szövetségeseknek. A walesi felajánlások pedig hozzájárulnak a katonai képességek közötti szakadék mérsékléséhez, a szövetségesek biztonságához, védelméhez - tette hozzá.
Kövér László emlékeztetett: immár 18. alkalommal rendezik meg a NATO-konferenciát a Parlamentben, és jövő májusban Magyarország harmadik alkalommal rendezi meg a NATO parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakát. Mindez azt bizonyítja, hogy Magyarország aktív részt vállal az észak-atlanti szövetség és parlamenti közgyűlésének munkájában - mutatott rá.
Emlékeztetett: Magyarország több mint ezer éve kapcsolódott a nyugati világhoz, de azzal, hogy Szent István király a pápától, és nem a német-római császártól kért koronát, kifejezte az ország szuverenitási igényét is, azt, hogy Magyarország a nyugati szövetség vállalt tagjaként szuverén ország.
Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára beszédében hangsúlyozta: a NATO továbbra is főszerepet vállal a válságokban, ez a legfontosabb fóruma a transzatlanti párbeszédnek minden, a kollektív biztonságot érintő fenyegetéssel kapcsolatban. A jelenlegi helyzet próbára teszi a NATO erejét, de a szövetség képes arra, hogy a többszörös biztonsági kihívásoknak megfeleljen - vélekedett.
Mint mondta, az elmúlt egy évben drámai események történtek Európában és a szomszédságában, az ukrajnai helyzet a hidegháborús időket idézte. Ukrajna helyzete érzékeny kérdés a közös határ és a magyar kisebbség miatt - tette hozzá.
Az államtitkár szerint Magyarországnak a kollektív védelem mindig is fontos marad, az ország teljesíti a kötelezettségeit, és elkötelezett amellett, hogy fokozatosan növelje védelmi költségvetését a következő években.
A tanácskozáson, amelyen a diplomáciai testület több tagja és több országgyűlési képviselő is részt vett, Dankó István, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára is arról beszélt, hogy Európa közvetlen környezete újabb és újabb válságokkal terhelt, amelyeket a nemzetközi közösségnek biztonsága érdekében kezelnie kell. Az Európa biztonságát befolyásoló tényezők jelentősen romlottak, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a gazdasági válság miatt jelentősen csökkentek a védelmi kiadások, ami az európai védelmi képességek bizonyos fokú gyengüléséhez vezetett - vélekedett.
Dankó István úgy látja, a NATO walesi csúcstalálkozóján Európa biztonsága szempontjából kritikus döntések születtek, a legmagasabb szinten deklarálták, hogy a védelem igenis számít, és a tagállamok kötelezettséget vállaltak védelmi kiadásaik növelésére.
Arra is kitért, hogy Oroszország a nemzetközi jogot megsértve lép fel Ukrajnában, és az ország katonai aktivitása megnövekedett az elmúlt időben. Oroszország tevékenysége elsősorban a NATO északkeleti régiójában egyre fokozottabb figyelmet igényel, és határozottan kell reagálni, egységesen kell fellépni az ilyen, biztonságot fenyegető kihívásokkal szemben - hangoztatta az államtitkár.