A Kelet az Kelet, a Nyugat az Nyugat – igaza volt Kiplingnek? címmel tartott az aktuális politikai kliséken túlmutató, művészeti témákat is érintő előadást a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Krzysztof Zanussi világhírű lengyel filmrendező.
A 75 éves alkotó az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében megvalósuló Európai gondolkodók előadássorozaton osztotta meg véleményét az érdeklődőkkel. A világszerte számtalan rangos díjjal elismert Krzysztof Zanussi előadása a harmadik az európai gondolkodókat Budapestre invitáló program történetében.
Korábban Tomáš Sedláček vezető cseh közgazdász, illetve Jürgen Habermas világhírű német filozófus, szociológus tartott beszédet a sorozat keretében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán felszólaló Zanussit az intézmény rektora, M. Tóth Géza Oscar-díjra jelölt animációs rendező, Rózsa János Kossuth-díjas filmrendező, Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, valamint Katarzyna Sitko, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója köszöntötte.
Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező előadásában Európa jelenlegi helyzetére és a megújulás fontosságára hívta fel a hallgatóság figyelmét. Leszögezte az előadás címéül szolgáló Rudyard Kipling-gondolat kapcsán, hogy nem szabadna Keletről és Nyugatról beszélnünk, ugyanis szerinte ez a kategorizálás pesszimista jelenség, amely arra utal, hogy soha nem fogjuk megérteni egymást.
Az 1960-as és 70’-es évek kultikus alkotója kifejtette azon álláspontját is, miszerint míg Európa virágzik és rohamosan fejlődik, addig számtalan hagyományos érték és a segítőkészség eltűnni látszik. Zanussi kifejezte a növekvő közönyösség és a cinizmus miatt komoly aggályait is. Példaként a polgárháborús állapotoktól szenvedő Ukrajnát említette, álláspontja szerint a nyugati civilizációnak morális kötelessége lenne támogatnia a kelet-európai államot, valamint az összes kritikus helyzetben lévő országot. Az aktuális politika kapcsán kritikát fogalmazott meg Putyin orosz elnök intézkedéseivel kapcsolatban, egy olyan férfi történetével élt, akit politikai nézetei miatt tiltottak ki egy ortodox templomból.
Az európai lét negatívumai mellett beszédében méltatta mindazokat a tényezőket is, amelyekre Európa joggal lehet büszke. Többek között kiemelte, hogy alapvetően jó közbiztonságban élünk, az európai országokban nincs éhezés, sokat tettünk a környezetkárosítás megállításáért, és három generáció óta nincs tényleges háború, leszámítva a kisebb zavargásokat. Zanussi mégis azt mondta, az európai ember annyira elkényelmesedett a jólétben, hogy észre sem veszi azt, hogy mennyire sikeressé vált a századok során.
Katolikus ember lévén az európai civilizáció sikerének gyökerét a judeo-keresztény hagyományokban és az ahhoz kapcsolódó szabadságvágyban látja. A lengyel filmművészet emblematikus alakja elhozta magával legutóbbi filmje, az Idegen test című lengyel-orosz-olasz koprodukcióban megvalósult alkotását is, egy filmrészlet levetítése után a művészeket érintő politikai korrektségről beszélt, illetve arról a faramuci helyzetről, amely például a British Airways esetében áll fenn, ugyanis a brit légitársaság dolgozói számára a turbán viselését engedi, viszont a vallási jelképeket – köztük a keresztet – tiltja.
Krzysztof Zanussi, aki már számos alkalommal látogatott Magyarországra, azzal zárta előadását, hogy habár a történelmi múltban gyökerező ellentétek határozzák meg a nyugati és a keleti világot, mindezen különbségek ellenére kölcsönösen tanulhatunk a másik féltől. A művész végezetül Európa jövőjéről reménykeltő gondolatokat osztott meg, majd útravalónak szánt bölcsességként azt mondta, csak azt tudja javasolni az embereknek, hogy ne csak a saját hibáikból tanuljanak, hanem az elődök tévedéseiből is. „Ne engedjük meg magunknak, hogy hibázzunk, mert a hiba mindig sebet hagy. Ez a seb pedig akadályokat gördíthet elénk a jövőben” – fogalmazott.
A hazánkat különösen kedvelő Zanussi jelenlegi látogatása során az Európai gondolkodók rendezvény mellett filmes mesterkurzust tart a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, valamint egy amatőr filmfesztivál zsűrielnöki tisztjét is elvállalta. A Népszava kérdésére elárulta, aggódva figyeli az Andy Vajna vezette Nemzeti Filmalap új finanszírozási rendszerét, bár hozzátette: „egy filmkészítő számára a világ minden pontján valós kihívás anyagi támogatást szerezni a készülő filmjéhez.”
Krzysztof Zanussi a magyar filmekről alkotott véleménye kifejezetten kecsegtető, azonban elmondása szerint a legutóbb általa látott magyar film, a Császi Ádám rendezte Viharsarok „egyáltalán nem nevezhető mesterműnek.”
