A szavazás formális volt, mivel az októberi székhelyáthelyezés után az Országgyűlés úgy módosította az önkormányzati törvényt, hogy az kimondja: a megyei önkormányzat székhelye a megyeszékhelyen lehet, ez pedig Nógrádban Salgótarján.
Arról, hogy Salgótarjánból Balassagyarmatra kerül át a Nógrád megyei önkormányzat székhelye, az alakuló ülésen, október 22-én szavaztak a képviselők pártállástól függetlenül, területi alapon: a Nyugat-Nógrádban élők az áthelyezéssel "igazságot akartak szolgáltatni" a korábban megyeszékhely Balassagyarmatnak.
Salgótarján önkormányzata saját alakuló ülésén egyhangúlag mondta ki, hogy ellenzi az áthelyezést.
Ezután Balassagyarmat önkormányzata szavazta meg egyhangúlag, hogy ingyenesen adja használatba a megyei önkormányzat számára szükséges helyiségeket a vármegyeházán.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és hat kormánypárti képviselő javaslatára a parlament november 18-án módosította az önkormányzati törvényt.
Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke csütörtökön úgy fogalmazott, hogy a székhelyvitának már nincs túlzott jelentősége, mert a parlament megoldotta a kérdést, tanulságul pedig levonható, hogy a jövőben alapos egyeztetés nélkül nem kellene a működést ilyen mértékben érintő kérdést előterjeszteni.
Kiemelte: a megye közéletét folyamatosan foglalkoztató ügyről van szó, egyfajta történelmi igazságtételről, és a kérdés előbb-utóbb felvetődött volna, "előnyként kell értékelnünk, hogy ezen a kérdésen túlvagyunk, a probléma megoldódott".
"Meggyőződésem, hogy Nógrád vármegye történelmi székhelye, Balassagyarmat, és a jelenlegi megyeszékhely, Salgótarján azonos súlyú felelősséget visel mindazért, ami szűkebb hazánkban történik. Az önkormányzat székhelyének kérdése ezen belül pusztán technikai kérdés, ami az ismert előzmények után nem kell, hogy lekösse energiáinkat" - fogalmazott.