A 2000-es években ugyan a jelenlegi elnök kormányfőként valóban sokat tett azért, hogy felgyorsuljon Törökország gazdasági teljesítménye, s közeledett a kurd kisebbséghez is, de az utóbbi években, a gazdaság gondjainak jelentkezésével már nem azt a reformert láthatjuk, mint néhány éve.
Talán azért, mert olyan személyekkel vetette körbe magát, akik mindent szebbnek láttatnak. Esetleg amiatt, mert olyan monopóliumot épített ki, s hatalmát annyira megszilárdította, hogy valóban mindent megtehet.
Az azonban már a diktátorok sajátja, ha a történelmet akarják meghamisítani. Az pedig nem éppen egy demokratikus berendezkedésű államra vall, hogy az állami, a rendszerhez hű médiumok is asszisztálnak ehhez.
Erdogan másfél héttel ezelőtt nem kevesebbet állított, miszerint a muzulmánok már három évszázaddal Kolumbusz Kristóf előtt megjelentek Amerikában, egészen pontosan 1178-ban.
Mi eddig úgy tudtuk, hogy Kolumbusz, aki Indiába kívánt eljutni, 1492 őszén érte el először Amerika partjait, s élete folyamán négy expedíciót is indított az addig ismeretlen kontinens felkutatására.
Erdogan bizonyítékként arra hivatkozott, hogy naplójában Kolumbusz említést tesz egy mecsetről, amelyet a kubai partoknál egy hegytetőn látott. Mint mondta, szeretné, ha ezen a helyen újra mecset állna, s erről tárgyalni kíván a kubai illetékesekkel.
Erdogan nem árulta el, honnan szerezte információit, de a Google segítséget ad ebben. Egy bizonyos Youssef Mroueh muzulmán történész 1996-ban állt elő ezzel az elmélettel.
Csakhogy Erdogan már ezt a forrást is rosszul idézte, mert a szerző nem tett említést mecsetről, csak csodálatos, „mecsethez hasonlító” hegyről. Mint a Hürriyet írta, Erdogan beszédírója nagy hibát követett el. Igaz, ez nem biztos, hogy nagyon zavarja az elnököt.
A tényeket tekintve semmibe vevő kijelentések kapcsán a kormánypárti médiumok nem az igazságot próbálják feltárni, vagy legalább nem hallgatnak, hanem a történelemferdítést próbálják igazolni.
Ezzel azonban saját magukat járatják le. A török kormánypárti médiumok mintha azon versenyeznek, ki tud minél hihetőbb, további „bizonyítékokkal” előállni.
Alighanem az Aksam című lap vitte a prímet, amely azt közölte, Észak-Dakotában létezik egy Hazen nevű település, amely az arab „szomorú” névből származik.
A helyiek nagyon elcsodálkoztak ezen, hiszen – amint a város honlapján is szerepel – Hazent egy 19. századi postai alkalmazottról, bizonyos A. D. Hazenről nevezték el.
Szintén az Aksam állt elő egy másik úgynevezett ténnyel. A lap a Harvard Egyetem professzorára, Barry Fellre hivatkozott, aki az 1940-50 között végzett kutatásai során azt állította, hogy a muzulmánok már 650-ben eljutottak Amerikába.
Állítása szerint Coloradóban, Új-Mexikóban és Indianában iszlám vallási iskolák romjaira bukkantak. Ezzel az a bökkenő, hogy az 1994-ben meghalt Fell rendkívül ellentmondásos személyiség volt, akinek számos tézisét megcáfolták.
Akadtak azért olyan orgánumok is, amelyek megkérdőjelezték Erdogan szavait.
A Hürriyet publicistája, Melis Alphan szarkasztikus hangvételű cikkében úgy vélte, „Az elnökünknek igaza van. Csak egyvalamit felejtett el megemlíteni. Nemcsak muzulmánok voltak azok, akik először elérték Amerikát, hanem törökök is”…
A Cumhuriyet cikkírója, Cem Mumcu nem tartotta valószínűnek, hogy az államfő szabadidejében lázasan forgatná Kolumbusz naplóját.
Azért sem érthető ez az igyekezet, mert a muzulmánok valóban fontos tudományokat, addig ismeretlen dolgokat vittek el a nyugati világnak, ennek elismeréséhez a történelem átírására sincs szükség.
Iszlám közvetítéssel került Európába az algebra, az alkímia, a cukor, a sakk, a gitár, hogy csak néhány példát említsünk. Az iszlám világ különösen fejlett volt a 7-13.század között. Erdogan tehát méltán lehet büszke a muzulmán múltra, csak éppen nem arra, amivel előállt.
