Philip Hammond brit védelmi miniszter a bécsi megbeszélések lezárultával közölte, mivel arra jutottak, hogy képtelenség a hátralévő rövid idő alatt áttörést elérni, 2015. június 30-ig kitolták a határidőt.
A BT öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína) valamint Németország egy évvel ezelőtt, Genfben közös akciótervet fogadott el Teheránnal.
A 2013. november 24-i ideiglenes megállapodás értelmében Irán ígéretet tett rá, hogy leállítja a fegyverminőségű urándúsítást, s a Nyugat ennek fejében pedig vállalta, hogy enyhíti az Teherán ellen életbe léptetett szankciókat.
Hammond új ítélte meg, hogy a tárgyalások utolsó fordulója során „jelentős haladást” sikerült elérni.
A megbeszélések már a jövő hónapban újrakezdődnek. Előbb jövő március 1-ig egy keretegyezményről állapodnak meg, mivel pedig a lényeg a technikai részletekben rejlik, ezek kidolgozására további négy hónapot adtak maguknak a tárgyalófelek.
Szergej Lavrov, aki vasárnap csatlakozott a bécsi tárgyalásokhoz, tegnap úgy nyilatkozott, az alapelvekről három-négy hónap alatt meg lehet állapodni. Az orosz védelmi miniszter ugyancsak „jelentős haladásról” számolt be.
John Kerry záró sajtóértekezletén emlékeztetett, hónapok óta nagyon keményen dolgoztak a felek, hogy közelítsék az álláspontokat. „Mindez időbe telik. Nagy tétről van szó, bonyolult politikai és technikai kérdésekről.
„Nem akármilyen megállapodást akarunk, hanem jó megállapodást akarunk kötni” – szögezte le az amerikai külügyminiszter.
Kerry köszönetet mondott a tárgyalásokon elnöklő Catherine Ashtonnak, aki már átadta posztját az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek, s méltatta Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminisztert is, aki „jóhiszeműen állt hozzá” a tárgyalásokhoz.
Kerry elismerte, hogy Irán - egy évtizede először - tényleg visszalépett némiképp nukleáris programjában.
Azt is aláhúzta ugyanakkor, hogy egy ilyen kényes megállapodás nem alapulhat kizárólag a bizalmon, hanem világos ellenőrzési rezsim kidolgozására van szükség. Kerry és Zarif hétfőn ismét négyszemközt tárgyalt egymással, ahogy az amerikai diplomácia vezetője az orosz külügyminiszterrel is egyeztetett.
Barack Obama az ABC News-nak nyilatkozva meggyőződését fejezte ki, hogy egy jó megállapodás az amerikai kételkedőket is meggyőzi.
Az amerikai elnök azt tartja a legfontosabbnak, hogy garantálják: a perzsa állam nem állíthat elő atomfegyvert. „Ha ez megtörténik, biztos vagyok benne, hogy az Egyesült Államokban is elfogadják a megállapodást” – fejtette ki.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ezzel szemben úgy látja: jobb, ha nincs megállapodás, mintha egy rossz egyezséget kötnek. Izrael és Szaúd-Arábia egyaránt fenntartásokkal figyelte a bécsi tárgyalásokat, s óvott egy elhamarkodott egyezségtől.
Bár a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) legutóbbi jelentése szerint Irán tett lépéseket alacsonyan dúsított urániumkészletei csökkentésére, ezek nem haladják meg az ideiglenes megállapodásban megszabott 7400 kilogrammos határt, a nyugati hatalmak azonban keveslik az előrehaladást, s aggódnak az iráni nukleáris kísérletek, s más, atomfegyver gyártásával összekapcsolható tevékenységek miatt.
Teherán ragaszkodna ahhoz, hogy azonnal szabadítsák fel befagyasztott javait, a Hatok ugyanakkor a fokozatosság elvét vallják. Irán az átmeneti időszakban befagyasztott javainak egy részéhez – havi 700 millió dollárhoz jut hozzá. Irán tagadja, hogy célja atomfegyver gyártása lenne.
Hasszan Rohani iráni elnök tegnap este pozitívan értékelte a megbeszélések kiterjesztését, azt hangsúlyozta, hogy sikerült közelíteni az álláspontokat, s a decemberben kezdődő egyeztetéseken konszolidálják a Bécsben elért eredményt .
Több iráni lap már hétfő reggeli számában tényként kezelte a tárgyalások meghosszabbítását. Még nem tudni, az osztrák fővárosban, vagy más helyszínen folytatódnak az Irán nukleáris programjának korlátozását célzó tárgyalások.
