Amerikai közvetítő bevonásával rövidesen újra indulnak a tárgyalások a Mol és a zágrábi kormány között az INA horvát olajvállalat sorsáról. Ezt az teszi lehetővé, hogy több hónapi habozás után a horvát kormányzat is elfogadta az amerikai részvételt az egyeztetésekben.
A zágrábi kabinet a napokban hatalmazta fel Ivan Vrdoljak gazdasági minisztert, hogy válasszon ki egy közvetítőt, aki segíthet Zágráb és a Mol magyar olajipari társaság tárgyalásain. A horvát miniszter négy jelölt közül választhat, akiket a magyar fél már korábban elfogadott. Az amerikaiak ugyanis még tavasszal jelezték a Mol vezetésének, hogy készek „baráti segítőként” bekapcsolódni a megbeszélésekbe, miután úgy látják, hogy a két fél képtelen megállapodni egymással. Az amerikai szándékról a Mol szinte azonnal tájékoztatta a horvát felet. A közvetítést később hivatalosan Chris Murphy amerikai szenátor a Zágrábban október közepén tett látogatásán ajánlotta fel a horvátországi vezetőknek. Az ottani kormányzat azonban mindeddig hallgatott, csak most közölte, hogy kész elfogadni a közvetítő részvételét a tárgyalásokon.
Szollár Domonkos, a Mol Nyrt. nemzetközi kommunikációs és társasági marketing vezetője lapunknak elmondta: a magyar olajvállalt elsődleges célja, hogy megállapodjon a horvát kormányzattal az INA körüli nyitott kérdések rendezésében. Abban az esetben azonban, ha ez nem sikerül, akkor a Mol belátható időn belül megválik az INA részvénycsomagjától.
Az INA részvényeinek 49,1 százaléka van a Mol tulajdonában, a horvát állam pedig a részvények 44,84 százalékát birtokolja. A Mol 2009-óta rendelkezik az irányítói jogokkal, ezt szeretné visszaszerezni a horvát kormányzat. Mondván: ezeket a jogosítványokat a Mol úgy szerezte meg, hogy Hernádi Zsolt a magyar olajcég elnök-vezérigazgatója tíz millió euróval megvesztegette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt. Az ügyben pereket is indítottak a horvátok, amelyek során egyelőre nem tudták bizonyítani a gyanújukat. Ám nemzetközi körözést adattak ki a Mol vezető ellen, aki vádakat kategorikusan tagadja.
Mindezek ellenére a Mol és a horvát kormány között tavaly szeptember óta folynak egyeztetések az INA jövőjéről, de emellett mindkét fél nemzetközi jogi fórumokhoz is fordult a tulajdonosi viták rendezése érdekében. Elemzők szerint az amerikai közvetítőre ugyanakkor szüksége van a feleknek, mert az érintettek közötti nézetkülönbség szinte áthidalhatatlan. A Mol vezetése ugyanis üzleti alapon, nyereségesen működő horvát olajvállalatot szeretne kialakítani az INA társaságból, s ezzel feltehetően átszervezések elbocsátások is járnának. Míg a horvát kormány kerülné a leépítéseket, s egy állami többségi tulajdonú, nemzeti nagyvállalatban gondolkodik, amely az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-hez lehet hasonlatos. Egyesek szerint ugyanis Zágrábnak is szüksége lenne egy kifizetőhelyre, amely a mindenkori kormánypártok kasszáját tömné tele közpénzekkel. Emellett zsíros állásokat biztosítana a kormány-közeli kádereknek.
Az Amerikai Egyesült Államok (USA) nem véletlenül vállalta a közvetítői szerepkört – állítják hozzáértők. A Mol részvények több mint 25 százaléka ugyanis amerikai befektetők kezében van, akik számára nem mindegy hogyan végződik a Mol-INA vita. Emellett az USA különösen az ukrán-orosz konfliktus kiéleződése óta minden eszközzel igyekszik megakadályozni Moszkva térnyerését a közép-európai térség energia piacán is. Így Washington abban érdekelt, hogy az INA részvénypakett ne jusson orosz kézbe.
Erre pedig meg is volt, és egyesek szerint meg is van az esély. A Mol-hoz közel álló forrásaink ugyan hangsúlyozzák, hogy ma már nincsenek orosz érdeklődők az INA részvénycsomagjára. A már azonban ebben az esetben azt jelenti, hogy egészen a közelmúltig voltak a Kreml nevében tárgyaló vevőjelöltek. Informátorunk szerint azonban, látva a velük szembeni óriási ellenállást, mind az Európai Unió, mind az USA részéről, Moszkva feladta az itteni terjeszkedési terveit. Emellett Vlagyimir Putyin elnök a Moszkva elleni nemzetközi szankciók bevezetése után a jövőbeni pénzszűkétől tartva leállította a tőke kiáramlását Oroszországból. Emiatt ebből a régióból is kivonultak az orosz befektetők.
Ennek ellenére a piac szerint szinte bizonyos, hogy a Kreml nem tett le a horvát olajcég eladó pakettjének a megszerzéséről. Csupán „alvállalkozókat” von be az üzletbe. A Bloomberg hírügynökség például úgy tudja, hogy a genfi székhelyű Klesch Csoport érdeklődik a Mol INA-részesedése iránt, és már megkezdte az INA átvilágítását. A Klesch Csoport tulajdonosa, az amerikai Gary Klesch szeptemberben nyilatkozta a Bloombergnek, hogy öt-hat olajfinomítót vásárolna Európában. A cégről ugyanakkor kiderült, hogy svájci székhelye mellett van londoni és moszkvai központja is. Vagyis, globális befektetési holdingról van szó, amely többek között az olajiparban is érdekelt, így elképzelhető, hogy valójában orosz tőke áll a háttérben. Igaz, az INA részvények eladásába egy sajátos, az Unió jogi normáival ellentétes horvát törvény értelmében a zágrábi kormánynak is van beleszólása. Így a Mol csak olyan vevővel köthet üzletet, amelyet Zágráb is elfogad. Ezt a napokban a horvát kormányzat nyilatkozatban meg is erősítette.