Azt a fórumot, a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), amelyet 2004-ben a Gyurcsány-kormány függesztett fel úgy élesztette fel a második Orbán-kormány, mint a nemzetpolitika legfontosabb eszközét. Új időszámítást ígért a miniszterelnök, és valóban új korszak kezdődött.
A fórumra máig nem kap meghívást minden Kárpát-medencei magyar képviselet, Bugár Béla Híd-Most pártja továbbra is ki van zárva a nemzeti együttműködésből.
Mint ahogy a magyarországi parlamenti pártok is, akik ugyan ott lehetnek a zárt ajtók mögött zajló tanácskozáson, de már az azt lezáró sajtótájékoztatón, amelyen korábban elmondhatták észrevételeiket, ismertethették álláspontjukat, kifogásaikat, nem kapnak helyet.
Tulajdonképpen nincs is klasszikus értelemben vett sajtótájékoztató, csupán a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és a területet felügyelő államtitkár tart egy beszámolót.
A tegnapi tanácskozáson például beszámoltak a határon túli magyar pártok a képviselt közösségek helyzetéről, de beszámolót tartott Szász Jenő a 2011-ben létrehozott Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője, de hogy mivel is foglalkozik a milliárdos költségvetésű szerv továbbra is titok marad a nagyközönség számára.
Orbán Viktor megnyitó beszéde nyilvános volt. A miniszterelnök bejelentette, hogy a szakképzés erősítése érdekében jövőre projektet indít a magyar állam, 2015 a szakképzés éve lesz a Kárpát-medencében.
Beszéde a magyar belpolitikáról szólt, a határon túli magyar kisebbségi közösségek problémáit, a nemzeti együttműködés tényleges kérdéseit nem érintette.
Orbán elmondta: 2015-ben Magyarország legjelentősebb gazdasági programja indul el, amely a vállalkozások, az internet-elérhetőség és az autópályák helyzetén is javíthat.
A magyar külpolitika jó úton jár, a "felszínen zajló politikai lökdösődések ne zavarják meg önöket" – fogalmazott.
Szerinte akkor sikeres a magyar külpolitika, ha a világ minden jelentős szereplője Magyarország sikerében érdekelt és ma "ebben a pozícióban vagyunk". Kiemelte, hogy minden külföldi szövetségestől azt kérik, segítsék érvényesíteni a magyar érdekeket.
Mivel a pártok nem kaptak lehetőséget álláspontjuk ismertetésére, külön sajtótájékoztatókon ismertették azt.
Az MSZP bízik abban, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésein a következő négy évben az anyaországi pártok és a határon túli szervezetek megállapodnak egy nemzeti minimumban, amelynek része az autonómiatörekvések támogatása - mondta Tóbiás József MSZP-elnök.
Hangsúlyozta: az MSZP évek óta sürgeti a nemzetpolitikai kiegyezést. A szocialisták tavaly is azt kérték, hogy az Orbán-kormány ne exportálja a belpolitikai feszültségeket, megosztottságot a határon túli kisebbségi közösségekbe.
Schiffer András az LMP vezetője az MTI-nek azt nyilatkozta, szükségesnek ítéli, hogy a kormányoldal az alapvető kül- és nemzetpolitikai kérdésekről rendszeresen kezdeményezzen ötpárti egyeztetést.
Hiányolta a miniszterelnök felszólalásából a többi közt a verespataki bányaberuházás témáját, amely szerinte konkrét fenyegetést jelent az országnak, mint ahogy az uniós és az Egyesült Államok közötti, szabadkereskedelmi tárgyalásokét is. Az LMP szorgalmazza a külhoni választási szabályzat módosítását, könnyítését.
A Jobbik konstruktívnak nevezte az értekezletet. Szávay István alelnök a tanácskozás után azt mondta, hogy a korábbi években a kormánypártok nemzetpolitikai konszenzusról beszéltek, de ezt nem mindig követték tettek.
Most azonban konstruktív és előremutató módon zajlott a tanácskozás. Pozitívan értékelte, hogy a kormány elfogadta javaslatukat a magyarországi lakcímmel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön élők szavazásának megkönnyítésére.
Azt, hogy a szavazás módját hogyan lehet gördülékennyé tenni, a megfelelő fórumokon megvitatják és a jogi lehetőségeket is megvizsgálják - jelezte Szávay István, aki elképzelhetőnek nevezte a levélszavazás kiterjesztését és az internetes szavazás bevezetését is.
