Csaknem kéttucatnyi étolajmárkát, importőröket és forgalmazó cégeket nevezett meg, szállítóleveleket, számlákat, konkrét áfacsalási sémát ismertetett az amerikai Bunge étolajgyártó cég 2012 elején egy részletes anyagában, amelyet eljuttatott az adóhatóság központi hivatalába, s amely most a hvg.hu birtokába került. A portál szerint ráadásul a cég már előtte pár hónappal is adott át információkat az őket ellehetetlenítő, egyre durvább méretűvé dagadó áfacsalásról. A mintegy harmincoldalas anyag részletesen bemutatja az étolajpiacon 2008 óta zajlott folyamatokat.
Az amerikai hátterű Bunge az étolajpiacon domináns, gyárt is Magyarországon (a Vénusz és a Floriol márka az övé, egyébként egy másik napraforgóolaj-gyártó van még idehaza, az NT), és külföldre is exportál, de Európa számos országában is vannak gyárai. Ez a cég volt az, amelyiknek a piaci pozícióit durván sértették a 2009-2010 fordulójától datálható nagyobb lendületet kapott áfacsalások. Olyannyira, hogy, amint az a dokumentumból is kitűnik, 2008 elején még ötször annyi étolaj fogyott idehaza az ő márkáiból, mint azokból - a dokumentumban csak B márkákként emlegetett, jellemzően importból származó - étolajokból, amelyek rendszerint áfacsaló láncolatban tűntek fel. 2011 nyarára azonban a Bunge márkáit már megelőzték a B márkák eladásai.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) a Bunge Zrt. bejelentése alapján két vizsgálatot folytatott, 2011-ben a vetőmag-felvásárlásnál, 2013-ban az élelmiszeriparban elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt - közölte az adóhatóság. Az eljárás mindkét esetben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett, költségvetési csalás miatt zajlott, illetve zajlik: 16 embert gyanúsított az ügyben, ebből nyolcan már vizsgálati fogságban vannak költségvetési csalás gyanúja miatt, négyen pedig előzetes letartóztatásban. A NAV feltárta, hogy az elkövetők több éve működtettek egy olyan bűnszervezetet, amely 12 magyarországi székhelyű gazdasági társaságból állt. Ez a bűnszervezet áfabefizetés nélkül különböző élelmiszer-ipari termékeket - például cukrot, étolajat, kávét - hozott be Magyarországra Szlovákiából és Csehországból, valamint Ausztriából. Az így elkövetett kár meghaladja a kétmilliárd forintot - állt a közleményben. Csakhogy a hvg.hu azt is írta: a Bunge egyfelől nagyságrendekkel nagyobb csalás gyanújáról adott konkrét információkat, ráadásul a cég listáján szereplő étolajmárkákat három évvel később, ma is ott találjuk a boltok polcain, s a nagyon hasonló márkák is gyanúsan olcsók. Az adóhatóság ezzel kapcsolatban hallgat, a Bunge pedig nem cáfolta információinkat.
Megírtuk: a Bunge volt az egyik olyan cég, amelyre utalt az amerikai nagykövetség a kormány által nyilvánosságra hozott, s többször is "fecninek" nevezett diplomáciai feljegyzésben, s mint amelyik többször szóvá tette a kormányzati és hatósági emberek előtt, milyen károkat okoz neki, és mit lehetne tenni az áfacsalás ellen. A Bunge a most kiszivárgott anyagában megemlíti, hogy rendszeresen szolgáltattak bizonyítékokat az adóhivatalnak, többször jártak az adóhatóságnál is az áfacsalások meggátolása érdekében. Mindez egybecseng az amerikai nagykövetség feljegyzésében olvashatókkal, valamint a kitiltási botrány óta megfogalmazódott korrupciós gyanú részleteivel.
Feltételezhető ugyanis, hogy a NAV illetékes vezetői nem tettek eleget kötelességüknek, sőt, az eset súlyossága még azt a gyanút is megalapozhatta, hogy az érintettek maguk is érdekeltek a nyilvánvalóan több százmilliárdos csalás fenntartásában, ez pedig önmagában is indokolhatta a beutazási engedélyek megvonását az Egyesült Államokba - mondta lapunknak Hack Péter. A jogász szerint a Bunge nyilvánosságra került konkrét és pontos anyaga látványosan megbuktatja az Orbán-kormány és az adóhatóság érvelését, hogy az amerikaiak nem álltak elő bizonyítékokkal. Ezek után teljesen joggal felvethető: a NAV nem látja el a feladatát, az érintett adóhatósági vezetőknek ugyanis hivatali kötelezettségük lett volna fellépni a korrupció ellen, ám a NAV illetékesei mulasztottak, vagy érdekszövetségben az áfacsalókkal kifejezetten akadályozták a súlyos bűncselekmények kivizsgálását. A magyar kormánynak és az illetékes hatóságoknak pedig elegendő bizonyíték állt és áll jelenleg is a rendelkezésére ahhoz, hogy elindítsák a szükséges eljárásokat, nem az amerikai igazságszolgáltatásnak kell feltárnia a magyarországi bűncselekményeket - magyarázta Hack.
A jogász szerint mindezek nyomán egyértelműen bukik a NAV érvelése abban is, hogy miután a kitiltott NAV-vezetőktől magánszemélyként vonták meg a beutazási engedélyeket, így névsoruk nem közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adat. Emlékezetes ugyanis: az adóhatóság elnöke, Vida Ildikó a Magyar Nemzetben néhány hete megjelent interjúban megerősítette, hogy megvonták tőle a beutazás jogát az Egyesült Államokba és azt is elmondta, több kollégája is érintett. A VS.hu akkor úgy értesült, hogy a kitiltottak listáján van még a Vida által 2011-ben kinevezett, az ellenőrzésekért felelős elnökhelyettes, Csillag Dezsőné, az ellenőrzési főosztály vezetője, Dávida Marianna, valamint a kiemelt ügyek főigazgatóságának vezetője, Somos Katalin. Ezután lapunk és a portál is kérdésekkel fordult az érintettek ügyében a NAV-hoz. A Népszava egyáltalán nem kapott válaszokat, a VS.hu-val viszont tegnap azt közölte az adóhatóság, az hogy "a NAV-nál dolgozó vezetők, mint magánszemélyek, szerepelnek-e az Amerikai Egyesült Államok listáján, nem minősül közérdekű adatnak, sem pedig közérdekből nyilvános adatnak". Noha az adóhatósági vezetőktől korrupciós vád miatt tagadták meg az amerikai belépést, a hatóság arra hivatkozott, hogy a kitiltás "nem a tevékenységükre vonatkozóan, vagy közfeladatuk ellátásával összefüggésben keletkezett".
Hack szerint mindez formailag talán igaz, ám tartalmilag biztosan nem. A jogász szerint az biztosan közérdekű információ, hogy kik azok a vezetők - közfeladatot ellátó személyek -, akik például a Bunge-ügyben döntéseket hoztak, vagy éppen elmulasztottak döntéseket hozni. Vélhetően ezek a NAV-vezetők vannak ugyanis kitiltva, hiszen az évek óta jelzett panaszok ellenére feltételezhetően akadályozták a több százmilliárdos, több iparágat is érintő csalás feltárását.
