A forintosítás után a törlesztőrészletek nem nőhetnek, vagyis a forintkamatok sem lehetnek magasabbak, mint a devizahitelek átszámított "fair kamatai". Az újbóli eladósodás megakadályozására januártól fékeket épít be a Magyar Nemzeti Bank - fejtette ki Nagy Márton a Napi.hu gazdasági portál csütörtöki konferenciáján. Ez azt jelenti, hogy a jövedelmek bizonyos szintjéhez kötik a hitelezést, így nem alakulhat ki túlzott eladósodás. Az ügyvezető igazgató úgy véli, hogy ha ilyen szabályozás már korábban hatályba lépett volna, akkor a devizahiteles probléma megelőzhető lett volna, mivel így 30 százalékkal alacsonyabb lett volna a lakossági hitelállomány. Az MNB várakozásai szerint a háztartások hitelezésében visszafogott növekedés várható, a bruttó hitelezés bővülése évi 9-10 százalékot érhet el. Nagy Márton úgy vélte: a devizahitelesek csak nyerhetnek az átváltáson, hiszen megszabadulnak az árfolyamkockázattól, és bizonyos esetekben a törlesztőrészlet érzékelhető mértékben csökkenhet is.
A hallgatóság soraiban helyet foglaló Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke megkérdezte mi lesz azzal a mintegy 100 milliárd forintos nyereséggel, amit az MNB a hitelező bankoknak eladott 9 milliárd eurón realizált, a jegybank miért nem állt a devizaadósok mellé. Az ügyvezető igazgató meglepő módon azt mondta, mivel ez nem az ő kompetenciája, így hadd ugorja át ezt a kérdést. Ugyanakkor Róna Péter, az Oxfordi Egyetem tanára lapunknak elmondta, hogy a 100 milliárd forint a hiteladós-közösségnek visszajár, hiszen ha nem kapják meg ezt az összeget, akkor az MNB nem a törvényeknek megfelelően jár el. Ugyanis a jegybank nem profitérdekelt intézmény, hanem a pénzügyi stabilitás felett kell őrködnie. Ezért, ha nyereségük keletkezik, akkor nem luxuspalotákat kell vásárolniuk, vagy alapítványokat létrehozniuk, mint tették nemrég, ugyanis ez a szakember álláspontja szerint erkölcstelen. Ha a 100 milliárd forint az alacsonyabb árfolyamon keresztül a bankok közvetítésével visszakerült volna az ügyfelekhez, akkor ez nemzetgazdasági szinten piacképes keresletet generált volna. Könnyebbé vált volna az ügyfelek törlesztése, ezáltal erősödött volna a hitelezőképességük, és így nőhetett volna igazán a pénzügyi stabilitás - vélekedett Róna Péter. Nagy Márton úgy gondolja, hogy az átlagosan 20-25 százalékos tőketartozás csökkentés (árfolyamrés, kamatfelár visszatérítés) miatt tulajdonképpen átlagosan 190-195 forintos svájci frank átlagárfolyamon számolnak el a bankok az ügyfelekkel.
Új árfolyamgátas szerződést már nem lehet kötni jövőre – idézte a forintosításról szóló törvényjavaslatot azénpénzem.hu internetes portál. Az azonban még nem világos, mi lesz a már meglévő megállapodások sorsa. A devizát leváltó forinthitelek előírt feltételei alapján viszont az mára már egyértelműnek látszik, hogy a törlesztők csökkenhetnek, még ha a tőkehátralékot be is betonozzák a már megszabott váltási árfolyammal - írja azénpénzem.hu.
Az elszámolási törvény kapcsán Vladár Miklós, a Németh Zoltán Ügyvédi Iroda társasági társasági jog szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok a forint alapú fogyasztói kölcsönszerződések és a kedvezményes végtörlesztéssel megszűnt, illetve speciális esetekben a Nemzeti Eszközkezelőnek felajánlott lakóingatlanokkal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetében is kötelesek az elszámolásra. Az erről szóló értesítést fogyasztói kölcsönszerződésekben rögzített lakcímre küldi meg a bank, kivéve, ha a fogyasztó új lakóhelyet jelent be.