Élesen fogalmazott Oblath Gábor az MTA kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki a középtávú kitekintés teljes hiányát tartotta a 2015-ös költségvetés legsúlyosabb problémájának, szavai szerint olyan mintha az élet 2013-ban kezdődött volna és 2015-ben véget érne. Hozzátette: a gazdasági növekedés és a beruházási aktivitás is erőteljesebb idén a korábban vártnál, ezért fontos lenne tudni, hogy a jövő évi lefékeződés az ideihez képest tartós irányzat kezdete, vagy csak átmeneti. Hasonlóképpen fogalmazott Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke is, aki szerint a benyújtott változat azt tükrözi, hogy a gazdaságpolitika egyetlen célja a túlzottdeficit-eljárás elkerülése - mondta.
Ezzel szemben Barcza György, a Századvég vezető elemzője reálisnak nevezte a büdzsét a makrogazdasági paraméterekkel együtt, ami a hosszú távú hitelességet megalapozza. Emlékeztetett, hogy az ország az uniós csatlakozásával együtt a túlzottdeficit-eljárás alá került, a 3 százalék alatti hiánycél egyszer sem teljesült, azonban 2010-óta minden évben 3 százalék alatt van a hiány.
A 2015-ös hazai költségvetés konzerválja a mélyszegénységet, növeli az ország egészének gazdasági lemaradását Európától, és tovább mélyíti a magyar társadalmat megosztó szakadékokat. Az illiberális demokrácia civilizációs csőd – írja közleményében Bokros Lajos. A MoMa elnöke szerint a költségvetés a mindenkori gazdaságpolitika hű tükörképe. Ha a gazdaságpolitika növekedés-ellenes, akkor ugyanez igaz a költségvetésre is. A kormány 2015-ös költségvetési tervezete több ok miatt növekedés-ellenes. A MoMa szerint az orbáni gazdaságpolitikai modell, amely a mindenható és egyre nagyobb méretű államtól várja a munkahelyeket, a beruházásokat, a növekedést és a jólétet, egy kicsi, nyersanyag és energiaszegény, teljesen nyitott és felzárkózni kívánó uniós tagországban kudarcra van ítélve.
A Portfólió üzleti portál értékelte a 2015-ös költségvetés tervezetéhez utólag csatolt középtávú célkitűzéseket. Eszerint 2016-ban már a társasági adó kulcsának egységesítésével számol a kormány (jelenleg 10 százalékos az adókulcs 500 milliós adóalapig, e felett pedig 19 százalékos, és feltételezhetően az alacsonyabb kulcs irányába lenne az egységesítés). Ez pedig meg is jelenik a költségvetés bevételi oldalán: a tervek szerint 2016-ra az társasági adóból származó bevétel 258,8 milliárd forintra esik a 2015-ben előirányzott 341,4 milliárd forintról. Vagyis itt a kormány bő 80 milliárd forintot enged ki a társaságok számára, az egyik évről a másikra. A bevétel-visszaesés azonban csak átmeneti a kormány reményei szerint, mivel 2017-ben és 2018-ban már emelkedő társasági adóbevételt várnak.
A helyközi személyszállítás támogatására fokozatosan kevesebbet fog költeni a kormány. Az állami közszolgálati műsorszolgáltatásra fordítható összeg viszont emelkedik. A Portfólió szerint a kiadási oldalon a legérdekesebb tétel az először 2016-ban megjelenő több száz milliárdos adócsökkentési és fejlesztési alap.
