A 2015-ös költségvetés tervezetében csak jelképes összeget, 8,8 mil lió forintot szán a Liget Budapest projektre, ám Baán László miniszteri biztos nem aggódik.
Lapunknak azzal érvelt, hogy idén is csupán 10 milliós összeg szerepelt külön soron a büdzsébe, de időközben eseti kormánydöntésékkel sikerült finanszírozni a projektet.
Mintegy 1,2 milliárd forintot kapott a Liget Budapest projektet levezénylő Városliget Zrt ., többek között a hatástanulmányok elkészíttetésére és az építészeti tervpályázat lebonyolítására.
De ebből indult meg a Liget zöldfelületeinek részeleges megújítása is. 700 millió forint jutott a Szépművészeti Múzeum, a II. világháború óta zárva tartó, romos Román Csarnokának felújításának tervezésére. Így tehát összesen csaknem 2 milliárd forinttal finanszírozta a kormány a projektet.
Igaz, jövőre jóval nagyobb összegre, a miniszteri biztos szerint 15 milliárd forintra lenne szükség, de Baán szerint ugyan így, egyedi döntésekkel biztosítja majd a kormány a támogatást.
Mások szerint jelzés értékű, hogy ebből az összegből gyakorlatilag semmi sem áll rendelkezésre. A beruházás körüli bizonytalanságot csak fokozza, hogy Hoppál Péter kulturális államtitkár az ATV-ben azt mondta, csupán ötven százalék esélyét látja annak, hogy jövőre elindulhat a projekt.
A tervek szerint 2015-ben le kell zárulni a tervezési, előkészítési szakasznak, el kell bontani a Ligetben lévő egykori Hungexpo épületeket, a Petőfi Csarnokot, mert 2016-re meg kell indulnia az öt múzeum építésének.
Az elképzelések szerint a 2018 elejére elkészülő épületekbe költözne a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria modern és kortárs anyagának egyesítésével létrehozott Új Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, valamint az újonnan létrehozott Magyar Zene Háza.
Az már korábban világossá volt, hogy az Európia Uniós források nem, vagy csak jelképes mertékben állnak majd a beruházás rendelkezésre. Így a tervezett 150 milliárd forintot az adófizetők pénzeiből teremti elő az ország.
Az összeg fele az új épületűekre, fele pedig a meglévők bővítésre, újjáépítésre – cirkusz, állatkert, közlekedési múzeum - a park rehabilitációjára megy.
A projekt egyik legfontosabb mozgatója, hogy a kormány szeretné a budai várpalotát részben eredeti formájában újjáépíteni. Hogy aztán oda palota múzeumot és protokolláris funkciókat telepítsen.
Ehhez azonban el kell költöztetnie a Nemzeti Galériát. Ugyan ez a helyzet a másik legnagyobb költségigényű új épülettel, a Néprajzi Múzeummal kapcsolatban.
A Néprajzi Kossuth téri épületébe pedig a Kúria költözik be, pontosabban vissza, hiszen eredetileg a magyar igazságszolgáltatás legfelsőbb szerve számára építették.
A projektet heves támadásokat is kiváltott. Bár a kormányhatározat leszögezi, hogy a zöld felület nem csökkenhet, sőt aktivitásának nőnie kell, az ellenzők nem hisznek ennek.
Ők azt hangsúlyozzák, hogy a projekttel minimálisan 7 százalékra fog növekedni a Városliget beépítettsége, holott a fővárosi parkok esetében csak 3 százalék az engedélyezett.
Eszerint a jelenlegi, csaknem 6 százalékos beépítettséggel máris túlépített a terület, ezt csökkenteni, nem növelni kellene.
Karácsony Gergely Zugló polgármestere Facebook oldalán máris temette az általa a kampányban ellenzett beruházást: „A Városliget beépítése nem fog megvalósulni. Jobb lett volna, ha a kormány jobb belátásra tér és nem a pénzhiány miatt adják fel a tervet, de a végeredmény ugyanaz: a Liget úgy tűnik megmenekült!”
