A kormány nagy átalakításokra készül az egészségügyben - írta az Index egy októberi kormányülésről készített jegyzőkönyvre hivatkozva, melyből számos eddig nem kommunikált terv kiderült.
A kórházak ma mintegy 80 milliárd forintnyi adósságát például előbb központosítják, aztán néhány hónapon belül, legkésőbb április 1-ig átrakják a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (Gyemszi). Az állami kórházfenntartót egyúttal átalakítják: az Országos Gyógyszerészeti Intézetet kivennék belőle, és Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) lenne az új neve.
Az adósságrendezéssel együtt a kórházi struktúrát is megreformálják, így a megyékhez igazítanák az úgynevezett teljesítményvolumen-korlátokat, és az intézményfinanszírozást is erre a közigazgatási szintre delegálnák. A fővárosban és Pest megyében térségi kórházakat jelölnének ki, az egynapos sebészeti ellátásoknál pedig eltörölnék a teljesítményvolumen-korlátozást, azaz az intézmények bármennyit elvégezhetnének ezekből, a tb mindet finanszírozná.
Egyébként a terveket kidolgozó Zombor Gábor - aki az idevágó kormányülést követően be is jelentette, hogy a kabinet elfogadta javaslatait - a napokban interjút adott a Medical Online című szakmai portálnak, amelyben már elmondta: hamarosan új rend szerint, megyénként egy-egy vezető kórház köré szerveződve végzik a betegek ellátását a hazai egészségügyi intézmények. Az új, megyei szintű rendszer indulása, tervei szerint már áprilisra várható.
Az Index szerint azonban a tervek még változhatnak, noha több lépéshez már novemberi határidőt jelöltek meg a kiszivárgott jegyzőkönyvben. Az elfogadott államtitkári elképzelések között szerepel még az évek óta ígért egészségügyi életpályamodell bevezetése és a rezidens-ösztöndíjprogram kiterjesztése, illetve átalakítása is. A garantált szakorvosi minimálbér mértéke 275 ezer forint körül mozogna - írta a portál. Önálló törvény készül a háziorvosokról is, melyben kimondanák, hogy ez alapellátási szolgáltatás állami feladat, a működéshez szükséges feltételek biztosítása pedig önkormányzati.
Ahogy korábban már bejelentette a kormány, fizikailag és a finanszírozás szempontjából is szétválasztanák a köz- és magánegészségügyi szolgáltatásokat, ugyanakkor kidolgoznának egy magánegészségügyet támogató kormányzati programot, "akár adókedvezmények bevezetésével", gazdaságfejlesztési céllal, méghozzá december 15-ig. Ebben a jogszabályban már szerepelhet a magán-egészségbiztosítási konstrukció is, amely - mint megírtuk - egy nyár végi rendezvényen kész kormányzati tervként merült fel.
Miközben tehát nagyobb teret engednének - az államitól elkülönített - magánegészségügynek, a tb-finanszírozott ellátást jelentősen korlátozhatják. A kormány kiszivárgott tervei szerint ugyanis kötelező szűrőprogramokat vezetnének be, és aki ezeket elmulasztja, "nem részesülhet egészségügyi ellátásban" - állt a jegyzőkönyvben. E tervre Zombor Gábor egészségügyi államtitkár az Indexnek úgy reagált: az állami szűrések a jövőben is ingyenesek és önkéntesek lesznek, a többi pont esetében a jogszabályok előkészítésénél tartanak.
Csakhogy ezzel érdemben nem cáfolta, hogy a szűrővizsgálatok kihagyása súlyos következményeket vonhat majd maga után. Ráadásul tegnap, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) rendezvényén Zombor köszöntőjében is azt hangsúlyozta: a kormány "népegészségügyi szemüvegen keresztül" vizsgál majd minden szükségszerű, illetve fejlesztési célú intézkedést minden olyan területen, amely valamely módon kapcsolódik az egészségügyhöz, így az ifjúság- és családpolitikában, az oktatásban vagy a szociális ellátásban is.
A kormányülés kiszivárgott jegyzőkönyve egyébként arról is árulkodott, a gyógyszerkereskedelmet már állami monopóliumként szabályoznák újra. Ez a gyakorlatban azt jelenthetné, hogy a gyártóktól egészen a patikákig csak egy állami cég viheti majd, jellemzően hatósági áras haszonkulccsal az egyes gyógyszereket.