Ez rendkívül fontos fejlemény, hiszen a Szenkaku (kínaiul Diaoju)-szigetek hovatartozása miatt válságos helyzetbe került a kétállam viszonya, s több olyan elemzés is napvilágot látott, amely azért lesz nehéz elkerülni a konfrontációt, mert mind Hszi, mind Abe nacionalista húrokat penget. Azért is tekinthető áttörésnek a találkozó, mert Hszi többször is elutasította a kínai miniszterelnök erre vonatkozó kérését.
A találkozó során az Újkína hírügynökség beszámolója szerint a kínai elnök reményét fejezte ki, hogy Japán továbbra is körültekintő biztonságpolitikát folytat és a békére épít. A pekingi külügyminisztérium azt hangoztatta, mindkét ország érdeke, hogy stabil kapcsolatokat tartsanak fenn. Abe is derűlátóan nyilatkozott, Kína békés törekvései Japán számára is nagy esélyt jelentenek – fejtette ki.
Az APEC csúcson várhatóan megállapodást írnak alá egy ázsiai szabadkereskedelmi övezetről. A csúcstalálkozón résztvevő Barack Obama elnök „történelminek” nevezte a megállapodás esetleges létrejöttét.
A csúcstalálkozó legfontosabb eseménye a gazdasági megállapodáson túl mégis az lenne, ha informális találkozó jönne létre Obama és a már vasárnap óta a kínai fővárosban tartózkodó Putyin között. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az amerikai elnök kedden és szerdán is több megbeszélést folytat a kínai elnökkel. Susan Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó az amerikai-kínai kapcsolatokat „az egyik legfontosabb kétoldalú viszonynak” nevezte Washington szempontjából. A CCTV kínai központi televíziónak adott nyilatkozatában utalt arra, hogy ez a viszony összetett és sokoldalú. Hazája keresi az együttműködés lehetőségeit Kínával, ettől függetlenül akadnak véleménykülönbségek – tette hozzá. „Fontos az, hogy felelősséggel és nyíltan kezeljük ezeket a problémákat” – fejtette ki Rice. Kiszivárgott hírek szerint Obama pekingi tárgyalásai során a kínai emberi jogok helyzetét és a hongkongi tüntetések ügyét is megemlíti vendéglátójának.
Hszi Csin-ping előzőleg találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az APEC-csúcs keretében. A két vezető körbeudvarolta egymást. Hszi azt közölte, az az érzése, hogy már jó barátokká lettek, nyíltan beszélnek mindenről, s emberi vonásaik is hasonlóak.
Kínában létezik egyfajta Putyin-kultusz, az orosz elnökről szóló könyvek a bestsellerek közé tartoznak. A Pew kutatóintézet szerint Kína a világ azon kevés országai közé tartozik, ahol a kelet-ukrajnai válság, s az Oroszország és a Nyugat közötti feszültség növekedése óta nőtt Putyin népszerűsége, 46-ról 66 százalékra. Egy másik felmérés, a Touch Today ugyanakkor 92 százalékos népszerűségi mutatóról számolt be. Csao Hua-seng, a sanghaji Fudan Egyetem kína-orosz szakértője a Le Figarónak elmondta, a kínaiak számára imponáló Putyin vezetési stílusa, s az, ahogy az orosz érdekeket védik. Mind Hszi, mind Putyin a „nagy múlt” iránti nosztalgiára építenek. Teljesen egyetértenek a Nyugat értékeinek elutasításában, egyikük sem a demokrácia, a szabadság- és emberi jogok erősítésének híve.
